Tanulási zavarok

Tanulási zavarral küzdesz? Van segítség!

 Úgy érzed, nem boldogulsz az iskolában? Olvasási nehézségeid vannak, képtelen vagy helyesen írni, esetleg nem megy a matek? Állandóan korrepetálásra jársz, mégis rosszak az osztályzataid bizonyos tantárgyakból? Ha a fenti mondatokat olvasva magadra ismersz, akkor vélhetően tanulási zavarod van. A tanulási zavarral küzdő tanulóknak egy-egy területen – az olvasás, az írás, vagy a matematika terén – elmarad a teljesítményük a kortársaikétól, ugyanakkor a többi tantárgyból képesek a jó eredményt elérni. Ha az olvasás, vagy írás, vagy számolás képessége elmarad az osztályfokozatodtól elvárttól, akkor annak hátterében többnyire valamilyen idegfejlődési zavar, vagy az idegrendszer sérülése áll. Ez rád nézve azt jelenti, nem tehetsz arról, hogy olvasási, írási, vagy számolási gondjaid vannak. Nem az eszeddel, vagy a szorgalmaddal van baj, hanem arról van szó, hogy az íráshoz, az olvasáshoz, vagy a számoláshoz szükséges valamely részképesség nem fejlődött ki nálad megfelelő mértékben. A tanulási zavar nem betegség, és nem is fogyatékosság. A jó hír az, hogy ezt a hátrányt – ami valamelyik tanuláshoz szükséges képesség hiányát jelenti – szakember segítségével, egyénre szabott fejlesztőprogramokkal le lehet dolgozni.

Melyek a leggyakoribb tanulási zavarok?

A diszlexia a nyelvvel, az olvasástanulással és a beszéddel kapcsolatos képességzavar. A diszlexiás tanulóknál gyakori a betűk és az olvasás irányának a felcserélése (például ól-ló, tál-lát). Gyakran hagynak ki olvasás közben betűket, vagy éppen fordítva: felesleges betűket toldanak be, bizonyos betűket gyakran összetévesztenek. Olvasásuk tempója ezért lassú, elmarad az iskolai követelményektől. A diszlexiások általában nehezen emlékeznek vissza az elolvasott szövegekre. Gondjuk lehet a szóbeli kifejezéssel és a fogalmazással. Kínlódnak, ha verset, vagy szósorokat kell kívülről megtanulniuk. Mivel nem tudnak odafigyelni egyszerre az olvasásra és az olvasott szöveg megértésére is, nehezen tanulják az anyanyelvi tárgyakat.

A diszgráfia írászavart jelent, de nem egyenlő a rendezetlen külalakkal és a rossz helyesírással. Főbb jellemzője a rendezetlen, görcsös, hibás, nehezen olvasható írás és a szabálytalan betűalakítás. A diszgráfiások ceruzafogása eltér az átlagostól: általában erősen rányomják a tollat, vagy a ceruzát a papírra, és írás közben gyakran felemelik az íróeszközt. Nehezen különböztetik meg a rövid és hosszú hangzókat. Tollbamondáskor gondolkodniuk kell a leírandó betűk alakján, így lemaradnak a többiektől. Kapkodni kezdenek, ezért elhagyják a szavak, vagy akár a mondatok végét is, vagy éppen ellenkezőleg, egyes korábban hallott szótagokat beszúrnak. Másoláskor nem tudnak egyszerre két-három betűnél többre emlékezni, ezért szintén lelassulnak. A diszgráfiásoknak gondjaik vannak a nyelvtani szabályokkal, melyek megértése, alkalmazása és megjegyzése nehéz feladatot jelent nekik. A diszgráfiások szakvélemény alapján használhatnak az iskolában szövegszerkesztőt kézírás helyett, és felmentethetők az írásbeli számonkérés alól.

A diszkalkulia számolási zavart, a matematikai teljesítményben bekövetkező zavart jelent. Ez megnyilvánulhat a különböző számtani műveletek – összeadás, kivonás, szorzás, osztás – elvégzésének, a matematikai jelek, kifejezések és szabályok megértésének nehézségében. A diszkalkuliával küzdő tanulóknak gondot jelenthet a számjegyek, számképek felismerése, a számok összehasonlítása. Problémás lehet számukra vásárláskor, hogy kiszámolják, mennyi pénz jár vissza. Nem, vagy csak nagyon pontatlanul tudják megbecsülni a bevásárlókosárba tett árucikkek árának összegét, a tárgyak súlyát és távolságát, olykor még az eltelt időt is. Nehezen igazodnak el menetrendeken és órarendeken, gondot jelenthet nekik a jobb és a baloldal megkülönböztetése. Az, hogy valaki diszkalkuliás, sokszor csak a középiskolában derül ki. A diszkalkuliás tanuló felmentethető a matematika osztályozása, vagy a matematika tantárgy alól. Ha fel volt mentve, akkor nem kell matematikából érettségiznie; választhat helyette egy másik tárgyat, például második idegen nyelvet, földrajzot, vagy egy készségtárgyat.

Mit tegyél, ha tanulási zavarral küzdesz?

Ha komoly gondjaid vannak az olvasással, az írással, vagy a számolással, több mint valószínű, hogy valamelyik tanárod észre fogja ezt venni, és fejlesztőprogramot fog javasolni számodra. Ha mégsem észlelik a tanáraid a tanulási zavarod, akkor érdemes megbeszélni a problémát a szüleiddel, vagy az osztályfőnököddel, illetve az adott tantárgyat oktató tanárral.  Fontos, hogy minél hamarabb fejlesztőprogramba kerülj, ahol szakember – fejlesztőpedagógus, logopédus – fog veled foglalkozni, és megmutatja, hogyan győzheted le a problémádat. A fejlesztés megkezdése előtt fel fogják mérni a képességeidet, és azt, hogy hol tartasz, mennyire vagy lemaradva az osztálytársaidhoz képest. Ennek ismeretében fogják megtartani a foglalkozásokat, amelyek során fokozatosan fejlesztik majd a képességeidet. A fejlesztőprogramnak nem csak az a célja, hogy megtanulj helyesen olvasni, írni, vagy számolni, hanem az is, hogy feloldja benned a tanulási zavar miatt kialakult szorongást és erősítse az önbizalmadat. Addig is száműzd magadból a negatív gondolatokat, és verd ki a fejedből, hogy kevesebbet érsz, mint bármelyik osztálytársad! Ha túl sok tanulnivaló gyűlt össze, oszd kisebb egységre a feladataidat, így nem fog úgy tűnni, hogy beláthatatlanul sok munka áll előtted. Írj listát magadnak, és sorra pipáld ki azt, amit már elvégeztél! Tanulás közben tarts szüneteket! Amikor úgy érzed, hogy elfáradtál, lazíts egy kicsit, mozogj! Mindemellett légy tudatában, hogy másoknak is vannak nehézségei, lehetnek hibái és hiányosságai.

Van remény!

Sok nagy tudós küzdött tanulási zavarral, még egyes Nobel-díjasok is, köztük a magyar Szent-Györgyi Albert, aki felfedezte a C-vitamint. A brit John Gurdon évfolyama 250 hallgatója közül az utolsó volt biológiából, és a többi tárgyból is a gyengébbek közé tartozott, később mégis olyan felfedezést tett, amiért élettani Nobel-díjban részesült. Azt pedig biztos nem gondoltad volna, hogy Agatha Christie, a krimi koronázatlan királynője diszgráfiás volt, és műveit tollba mondta. Az ő példájuk jól mutatja, hogy még a tanulási zavarok sem akadályozhatják meg az egyébként tehetséges embereket a kibontakozásban, és abban, hogy felnőtt életükben sikereket érjenek el.

Forrás: www.diszlexia.hu, www.jgypk.hu

Hasonló cikkek...