Az elhízás megelőzése, illetve következményei
Mindannyian tudjuk, sokszor hallhattuk, hogy a mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás hozzájárul a túlsúly kialakulásához. Arra is emlékezhetnek a szülők, hogy annak idején gyermekkorukban sokkal több időt töltöttek a szabadban, leginkább a játszótéren, ahol labdáztak, tollasoztak, bicikliztek, fogócskáztak, bújócskáztak, szóval sokat mozogtak. Ma már túl nagy szerepet kap a passzivitásra kényszerítő számítógépezés, okostelefonozás, tévézés, házimozizás. A család jó anyagi helyzete, vagy éppen szűkös lehetőségei a legjobb szándék dacára (nem beszélve a gondatlanságról) is a gyermek elhízásához vezethetnek. A mennyiségileg bőséges, ám minőségében nem megfelelő táplálkozás bizony még alultápláltsághoz is vezethet – ami nem azonos a soványsággal –, hiszen a gyermek szervezete nem kapja meg a szükséges vitaminokat, nyomelemeket, fehérjéket. A túlsúly pedig tudományosan bizonyítottan egészségügyi kockázatot jelent, s a későbbi, felnőttkori betegségek eredője. Az elhízás eredője az is, hogy a szülők úgy érzik, nem szeretik gyermeküket eléggé, ha megtagadnak tőlük olyan dolgokat, amiket mások fogyaszthatnak.
Az elhízás mértékének meghatározására felnőtteknél elterjedt módszer a testtömegindex-számítás (testsúly kg-ban megadva, osztva a testmagasság méterben megadott négyzetével – 25 fölötti értéknél beszélünk túlsúlyról). Gyermekeknél azonban ez nem elegendő az elhízás mértékének meghatározására. Egyes korcsoportokban, mint például a kiskamaszkor, előfordulhat hirtelen hízás, de ez inkább a szervezet felkészülése a kamaszkori változásokra, a hirtelen növekedésre.
Előfordulhat azonban, hogy a hízás hátterében kezdődő metabolikus szindróma (napjaink egyik leggyakoribb összetett anyagcserezavara: hasi elhízás, cukorbetegség, zsíranyagcsere-zavar, magas vérnyomás) áll, ezért fontos, hogy ha egy éven belül a gyermek hirtelen elhízását tapasztalja a szülő, akkor feltétlenül forduljon vele orvoshoz.
A gyermekek legalább 15 százaléka kövér. Hiába a sok ajánlás a dietetikusoktól, még mindig sok cukrozott üdítőt fogyasztanak, ugyanakkor kevés zöldséget és gyümölcsöt. Sokan csak a fehér kenyeret esznek, a rostos, barna kenyeret nem ismerik/nem szeretik/nem is kóstolták. A gyermekek körében elégtelen az átlagos élelmi rost, a fehérjebevitel, miközben a hasnyálmirigyet állandó inzulininger éri a magas cukorfogyasztás miatt.
A zsírfogyasztásban a szív- és érrendszeri megbetegedések egyik legnagyobb rizikófaktorát jelentő telített zsírok dominálnak, a koleszterinbevitel a megengedett napi maximumot meghaladja, miközben a mikrotápanyagok (ásványi anyagok és nyomelemek) bejutása nagyon csekély.
A magyar gyerekek közel egyötöde reggeli nélkül megy iskolába, ha pedig valamely ok miatt nem vesz részt a közétkeztetésben, jórészt gyors ételeket, cukros üdítőt vagy édességet, chipset eszik.
A gyermekkori elhízásnak számos lehetséges szövődménye közül fontos kiemelni a különféle felnőttkori anyagcsere-zavarokat, mint a később kialakuló II-es típusú cukorbetegséget vagy a magas koleszterinszintet, ami szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet. A magas trigliceridszint következménye lehet a vérereket elzáró lerakódások, plakkok kialakulása, a hasnyálmirigy-gyulladás. A máj vagy a hasnyálmirigy elzsírosodása pedig ezen szervek működésének romlását okozhatja. Ezenkívül gyermekkorban kezdődhet a fiatal felnőttkori magas vérnyomás is, amely agyvérzést, infarktust válthat ki már 30-40 éves korban is. Ugyancsak a gyermekkori elhízás szövődménye lehet a policisztás ovárium szindróma (elsősorban a petefészek betegsége, azonban több szervet is érinthet). Problémát okozhat az is, hogy a többletsúly terhe alatt károsodnak – főként – a térd- vagy a bokaízületek már nagyon fiatal korban.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni az elhízás pszichológiai következményeit sem. A túlsúlyos gyermek gyakran szégyenkezik teste miatt a társai előtt, ezért visszahúzódóvá, gátlásossá, sőt: depresszióssá válhat, és hogy rossz kedvét oldja, az evésbe menekül.
Megfelelő életmóddal megelőzhető a gyermekkori elhízás. Az esetek többségében az életmódváltás, főként az orvos által előírt diéta meghozza a kívánt eredményt.
Fontos hangsúlyozni, hogy a szülő ne erőltess rá gyermekére az által jónak (mert éppen divatos) tartott diétát, mert többet árthat vele, mint használ. Gondoljunk csak azokra a fogyókúrás módszerekre, amelyeknél egy-egy táplálékcsoportot hagynak el. Hogy is lehetne ilyet egy gyermeknél alkalmazni, amikor az ő korukban nélkülözhetetlen a vegyes táplálkozás?!
A gyermek egészséges táplálkozása mellett szintén kiemelt szerepe van a mindennapi testmozgásnak is. Több tanulmány is rámutatott arra, hogy a fizikai aktivitás nem csupán az elhízás megelőzése miatt fontos, hanem javítja az iskolai teljesítményt, hosszú távú védelmet nyújt számos megbetegedés ellen, és segít a mentális egészség megóvásában is.
Az iskolás gyerekek szívesen elsajátítják a különféle sportágakhoz szükséges alapvető készségeket. A 12 évesnél idősebb gyerekek gyakran a közösségi tevékenységeket részesítik előnyben, szeretnek táncolni vagy valamilyen csapatsportban részt venni. Ebben a korban már azokat a hosszú távú tevékenységeket is szívesen választják, melyeket a fiatalabb gyerekek még unalmasnak találtak, szívesen kerékpároznak, vonzóak lehetnek számukra a konditeremben található gépek.
Nagyon fontos szerepe van az elhízott gyermek gyógyulásában a szülőknek, mert az ő együttműködésük, példamutatásuk nélkül nem lehet sikert elérni.
Forrás:
https://gyogyhirek.hu/gyermekkori-elhizas-korhazi-kivizsgalasa/
http://semmelweis.hu/mediasarok/2011/04/04/elixir-a-gyermekkori-elhizas-veszelyei/