Depresszió
Nem múlik a rosszkedved? Nem kell így lennie!
Gyakran búslakodsz? Ingerlékeny, veszekedős lettél? Apróságok miatt is „felkapod a vizet”, könnyen méregbe gurulsz? Nem okoz örömet a hobbid, amivel korábban annyira szerettél foglalkozni? Kerülöd a barátaidat? Megváltozott az étvágyad? Gondod van az alvással? Nem tudsz úgy figyelni az iskolai órákon, többször kaptál rossz osztályzatot, mint korábban? Úgy érzed, magányos vagy, és senki nem ért meg téged? Ha a felsoroltak közül több kérdésre is igen a válaszod, és ezek a problémák huzamosabb ideje – hetek, vagy akár hónapok óta – fennállnak, valószínűleg a hangulatzavar egy formája áll a háttérben, ami szakember segítségével megszüntethető.
Nekem is lehet hangulatzavarom?
Igen, ha az utóbbi két hétben
- többször érezted magad szomorúnak;
- sokszor felbosszantott valami;
- többször érezted úgy, hogy neked semmi nem sikerül;
- érzésed szerint sok mindent, vagy mindent rosszul csináltál;
- gyakran, vagy mindig sírhatnékod volt;
- elégedetlen voltál a külsőddel;
- elégedetlen voltál magaddal, esetleg gyűlölted magad;
- nem voltál biztos benne, hogy van egyáltalán valaki, aki biztosan szeret;
- megfogyatkoztak a barátaid;
- magányosnak érezted magad;
akkor nem kiegyensúlyozott a hangulati életed, másképp fogalmazva hangulatzavarod van.
Mit jelent a hangulatzavar?
A hangulatzavar azt jelenti, hogy gyakran szomorkodsz, esetleg könnyen leszel dühös, vagy kedvetlen vagy, sokszor támad „világfájdalmas” hangulatod, nem tudsz igazán örülni semminek. Ahogy a társaiddal egymás között mondani szoktátok, „depis” vagy. Kerülöd a barátaid társaságát, szívesebben vagy inkább egyedül. Apró dolgok felbosszantanak, belemész olyan vitákba, amelyeket utólag inkább megbánsz. Mindemellett romolhat a tanulmányi eredményed, mert nem tudsz odafigyelni az órán, képtelen vagy a tanulásra koncentrálni, és ettől persze még rosszabb lesz a kedved. Megváltozhat az étvágyad, többet, vagy éppen kevesebbet eszel, mint korábban. Érezheted, hogy lelassultál, állandóan fáradt vagy, aminek az is oka lehet, hogy nem tudod rendesen kialudni magad.
De az is előfordulhat, hogy éppen ellenkezőleg alakul a hangulatod. Úgy érzed, szinte szárnyalsz, minden sikerül, amibe belefogsz, ügyesnek, okosnak tartod magad. Egyszerre több dolgot csinálsz, mégsem fáradsz el, akkor sem, ha keveset alszol. Szokatlan ötleteid támadnak, amelyeket – úgy érzed – azonnal meg kell valósítanod, mert képesnek tartod magad rá. Sokat beszélsz, nem csak a barátaiddal, de akár még idegenekkel is szívesen szóba elegyedsz. A szüleid és a barátaid nem értik a viselkedésedet, és féltenek, mert olykor még veszélyes dolgokba is belemész.
A hangulatzavar betegség?
Amikor valaki azt gondolja magáról, hogy depressziós, sok esetben valójában csak arról van szó, hogy valamilyen probléma, baj miatt bánkódik, szomorúságot érez, vagy lehangolttá válik. Időnként mindannyian szomorúnak érezhetjük átmenetileg magunkat, de ez még nem jelenti azt, hogy depressziósok vagyunk. Bár a depresszió nagyon hasonlít ehhez az érzéshez, sokkal fokozottabb és sokkal hosszabb ideig tart. Megakadályoz abban, hogy elvégezzük a napi feladatainkat, eleget tegyünk a kötelességeinknek. Amikor depresszióban szenvedünk, képtelenek vagyunk örömünket lelni azokban a tevékenységekben, amelyeket korábban élveztünk. A depresszió egy olyan állapotot jelölő orvosi szakkifejezés, amelyben az agynak a hangulatot befolyásoló működése szenved zavart – vagyis hangulati zavar. A depresszió befolyásolja az érzéseket, gondolatokat és a cselekedeteinket is. A depresszió megélése erős negatív érzelmekkel és érzésekkel, valamint az érdeklődés elvesztésével, fásultsággal jár. Előfordulhat az alvás, a testsúly és az étvágy megváltozása, negatív beállítódás, pesszimista gondolatok, alacsony önértékelés, döntésképtelenség és öngyilkossági gondolatok, és ezeken kívül számos egyéb jellegzetes tünet. Mindez nemkívánatos hatással van az emberek életére, például kihat a személyes jóllétre, a feladatok elvégzésére és az emberi kapcsolatokra. A depresszió imént felsorolt jeleit nem feltétlenül ismeri fel az a személy, akinek az életében jelen van ez a hangulati zavar. „Előfordulhat, hogy csak akkor kezdi érezni valaki, hogy komoly problémája van, amikor nem tud tőle megszabadulni, amikor a mindennapi tevékenységek elvégzése akadályokba ütközik, vagy amikor már annyira elhatalmasodik rajta a probléma, hogy kilátástalannak látja az életét.” (https://ifightdepression.com)
A hangulatzavarok két fő csoportba oszthatók. Ha a hangulat negatív irányba tolódik, depresszióról, ha pedig túlzottan pozitív irányba tolódik, mániáról beszélünk. A hangulatzavar – főként a depressziós forma – gyakran kezdődik tinédzserkorban. Minden huszadik serdülőt érint ez a probléma, ami azt jelenti, hogy rajtad kívül még nagyon sok fiatal küzd evvel a problémával. Ne ijedj meg! A hangulatzavart megfelelő kezeléssel meg lehet gyógyítani.
Mit tegyél?
Beszélj a problémáidról a szüleiddel, vagy egy felnőttel – például az osztályfőnököddel –, akiben megbízol, aki el tud kísérni egy szakemberhez. Ahhoz, hogy a számodra megfelelő kezelést ki tudja választani, a szakembernek meg kell ismernie a betegséged jellemzőit, ezért több alkalommal fog beszélgetni veled és a családtagjaiddal, együtt és külön-külön is. A kezelés állhat rendszeres beszélgetésekből, amelyek során meg fogod tanulni, hogyan tudod befolyásolni a hangulatodat, és mit tehetsz azért, hogy jobban érezd magad. Lényeges, hogy e beszélgetések során őszinte legyél, és hogy te is aktív részese legyél a folyamatnak. „A kezelés másik módja a gyógyszer. Amennyiben az orvos gyógyszert ír fel, fontos, hogy az utasításokat követve rendszeresen szedd azt, és minden javasolt ellenőrzésen jelenj meg. A hangulatzavarok rendezése általában hosszabb folyamat. Amennyiben beszélgetős terápiában, azaz pszichoterápiában részesülsz, legalább fél évig fog tartani. Ha gyógyszert kapsz, valószínűleg ennél tovább. De ne add fel! Segítséggel már néhány hét után jobban fogod magad érezni.” (Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság, Egészségügyi Szakmai Kollégium: Egészségügyi szakmai irányelv – A Gyermekkori Hangulatzavarok Diagnosztikájának és Ellátásáról szóló szakmai irányelv)
Forrás:
Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság, Egészségügyi Szakmai Kollégium: Egészségügyi szakmai irányelv – A Gyermekkori Hangulatzavarok Diagnosztikájának és Ellátásáról szóló szakmai irányelv