Mit tehet a szülő, ha gyermeke lelki krízisben van?

A tizenéves korban elkövetett öngyilkosság komoly és egyre növekvő társadalmi problémát jelent. Az öngyilkosság a serdülőkés fiatal felnőttek körében a harmadik helyen áll a halálokok listáján.

A tinédzserkor számos érzelmi megterhelést, stresszt jelenthet a fiatalok számára. A reménytelenség érzete gyakran vezethet meggondolatlan és végzetes cselekedetekhez. Az öngyilkos magatartás a legtöbb esetben egy olyan folyamat végkimenetele, melyet genetikai/biológiai, pszichiátriai, pszichológiai, környezeti és kulturális tényezők interakciója alakít.

Kockázati tényezők

A kezeletlen hangulatzavarok az öngyilkosság legfontosabb rizikófaktorai: a serdülőkori öngyilkosságok több mint fele hozható kapcsolatba vele. A befejezett öngyilkosságok 60-65 százalékát major depresszió alkalmával követik el, ugyanakkor klinikai vizsgálatok igazolják, hogy a sikeresen kezelt és hosszútávon rendszeresen gondozott depressziós betegek öngyilkossági rizikója nagymértékben csökken.

A traumák, különösen a fizikai erőszak, a mentális és szexuális bántalmazás különböző formái, az iskolai kirekesztés, illetve szekírozás szintén az öngyilkosság fontos rizikótényezői. Gyermekkori, traumatizáló, negatív életesemények (veszteségek, a család életkörülményeinek rosszabbra fordulása, a szülők súlyos egzisztenciális problémái) az öngyilkos viselkedés jelentős rizikófaktorai. A traumatikus veszteségek közé nem csak a családtag, barát vagy jelentős személy elvesztése, hanem a vele való szakítás is beletartozik.

Figyelmeztető jelek

Az öngyilkosságnak előre látható jelei vannak. Ezek a következők lehetnek:

A tinédzser a halál gondolatának megszállottja, túlságosan is foglalkoztatják a halál, a haldoklás vagy az erőszak kérdései. Nyíltan fenyegetőzik az öngyilkossággal („Megölöm magam”, „Bárcsak halott volnék” vagy „Inkább meg se születtem volna”). Halállal kapcsolatos verseket ír, vagy rajzokat készít. Változás áll be a megjelenésében, elhanyagolhatja a külsejét. Kihívóan, esetleg erőszakosan viselkedhet, lázadozik, megszökik otthonról. Erős bűntudat gyötri. Eltávolodik a társasági kapcsolatoktól, magányba menekül. Megváltoznak a mindennapi szokásai, ideértve az étkezési vagy alvási szokásokat is. Tartósan unottnak, lustának tűnik, koncentrációs nehézségei vannak, hanyatlik az iskolai teljesítménye.  Elutasítja a jutalmat, illetve a dicséretet. Érzelmi állapotához fűződően testi panaszokat említ, például hasfájásra, fejfájásra, kimerültségre panaszkodik. Hirtelen hangulatváltozásai vannak: az egyik nap érzelmileg feldobott, majd másnap teljesen kedveszegett. Valamilyen esemény miatt csapdába esettnek vagy reményvesztettnek érzi magát. Alkoholhoz vagy kábítószerhez nyúl. Sorra ajándékozza el a holmijait vagy folyton újakat vásárol. Úgy köszön el másoktól, mintha örökre búcsúzna.

E figyelmeztető előjelek nem mindig nyilvánvalóak, és személyiségtől függően eltérőek lehetnek. Egyesek világosan kinyilvánítják szándékaikat, míg mások titkolják, hogy az öngyilkosság gondolata foglalkoztatja őket.

Tévhitek

Az öngyilkossággal kapcsolatban számos tévhit kering a köztudatban, amelyeket az alábbiakban szeretnénk eloszlatni.

Tévhit, hogy azok, akik az öngyilkosságról beszélnek, nem fogják megtenni. Majdnem mindenki, aki öngyilkosságot követ el vagy kísérel meg, tettét megelőzően jelzéseket, figyelmeztető jeleket ad. Ne hagyjuk figyelmen kívül az öngyilkossági fenyegetéseket. Az olyan kijelentések, mint „sajnálni fogod, ha meghalok”, „nem látok más kiutat”, komoly öngyilkossági gondolatokat, érzéseket jelezhetnek.

Tévhit, hogy aki öngyilkossággal próbálkozik, az biztosan őrült. A legtöbb öngyilkosságot fontolgató ember nem pszichotikus vagy elmebeteg. Elkeseredettek, bánatosak, depressziósok vagy kétségbeesettek lehetnek, de a nagyfokú szorongás, lelki fájdalom nem szükségszerűen valamilyen mentális betegség jele.

Tévhit, hogy ha valaki egyszer eldöntötte, hogy megöli magát, akkor semmi sem fogja ebben megakadályozni. Még a legsúlyosabb depressziós személynek is vegyesek az érzései a halállal kapcsolatban, a legutolsó pillanatig ingadozik az élni és meghalni akarás között. A legtöbb öngyilkos nem a halált akarja, hanem a lelki fájdalmat akarja megszüntetni.

Tévhit, hogy az öngyilkosságot elkövetők nem hajlandóak segítséget kérni. A felmérések szerint az öngyilkosságot elkövetők több mint fele orvosi segítséget kér az öngyilkosságot megelőző hat hónap során.

Tévhit, hogy ha öngyilkosságról beszélünk valakivel, akkor ez ötleteket adhat neki. Valójában az ellenkezője igaz: beszélgetést kezdeményezni, nyíltan beszélni valakivel az öngyilkosságról az egyik legnagyobb segítség, amit nyújthat.

Hogyan védhető ki az öngyilkosság veszélye?

Ha a tudomására jut, hogy gyermekét rossz gondolatok gyötrik, arra gondol, hogy bántsa, vagy ölje meg magát, akkor az Ön gyermeke veszélyben van. Mint említettük, ezek a gondolatok általában a gyermekkori hangulatzavar következtében alakulnak ki, ami gyermekpszichiátriai kivizsgálást és kezelést igényel. Ezt a problémát komolyan kell venni, ezért a legfontosabb, hogy minél hamarabb vigye el gyermekét vizsgálatra. Súlyos, akut szuicid veszélyeztetettség esetén kórházi kezelés válhat szükségessé, melynek eldöntése gyermekpszichiáter/pszichiáter feladata. Addig is bizonyos óvintézkedések megtétele szükséges. Biztosítsa gyermeke napközbeni felügyeletét! Tegye biztonságossá gyermeke környezetét! Távolítson el a közeléből minden veszélyes tárgyat (éles kést, pisztolyt, gyógyszereket).  Informálódjon az alkohol és egyéb pszichoaktív szerek gátlást feloldó hatásáról, melyek befolyásolhatják az öngyilkossági késztetést. Vészhelyzet esetére készítsen listát azokról a felnőttekről (telefonszámmal, címmel), akiket az Ön elfoglaltsága idején a gyermeke el tud érni, ha öngyilkossági gondolatai, késztetései támadnának, illetve azok felerősödnének.

Forrás:

Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság, Egészségügyi Szakmai Kollégium: Egészségügyi szakmai irányelv – A Gyermekkori Hangulatzavarok Diagnosztikájának és Ellátásáról szóló szakmai irányelv

http://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/files/2017/04/Szuicid-prevenció-irányelvek

http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/lelek/2728/serdulokori-depresszio

http://www.ongyilkossagmegelozes.hu/majordepresszio.html

Hasonló cikkek...