Kritikus életperiódusok – Mikor tekintünk egy gyermeket iskolaérettnek?

Túlzás nélkül állítható, hogy a szülők többsége jobban szorong az iskolától, mint gyermeke, aki jellemzően tele van kíváncsisággal, várakozással az iskolakezdés miatt. Ha a gyermek iskolaérett, akkor nincs akadálya annak, hogy az elkövetkező szeptemberben az iskolapadba üljön, és megkezdje tanulmányait alapfokon.

De mit is jelent az iskolaérettség vagy iskolaalkalmasság? Jó tudni, hogy ez egy összetett, soktényezős fogalom, amibe beleértjük a gyermek testi adottságait, figyelmi képességeit, szociális érettségét és több pszichés kritériumot.

A fizikai kritériumai közül legfontosabb a testi fejlettség. Erre az életkorra jellemző átlagos magassággal és testsúllyal kell a gyermeknek rendelkeznie, hogy az iskolában tapasztalható megnövekedett fizikai és mentális kihívásokkal gond nélkül meg tudjon birkózni. Hatéves korára egy átlagos gyermek kb. 120-130 centiméter magas és 20-22 kilogramm. Fontos adottság az erő, az állóképesség, a testalkat, a mozgékonyság; hogy képes legyen a hatékony feladatvégzésre úgy, hogy közben képes az energiájával megfelelően gazdálkodni. Eltérések lehetnek, de ha a szükséges fizikai erő nincs meg, felmerül a kérdés, bírja-e egyáltálán a gyermek az iskolával járó megnövekedett terheket. Tapasztalat szerint a kisebb súlyú gyermek fáradékonyabb, teljesítménye hullámzóbb. Megfigyelhető az alakváltozás, elkezdődik a fogváltás.

A jó egészségi állapot és a kellő fizikai erőnlét ugyanúgy fontos, mint a kézdominancia kialakulása. Ez azt jelenti, hogy a jobb és bal kéz összedolgozik például rajzolásnál, ollóval vágásnál, majd könnyedén tudja kontrollálni az íróeszközt ugyanazzal a preferált kézzel. A helyes ceruzafogás segíti a vonalvezetést, míg a helytelen ceruzafogással sokkal nagyobb erőfeszítést jelent az írás.

A cipőfűző megkötésének a tudása csak részben gyakorlás függvénye, hiszen szükséges hozzá a finommozgások koordinálása, a térbeli tájékozódás és a vizuális megfigyelőképesség.

Az írás, olvasás tanulásához elengedhetetlen a jól működő látás, hallás. Érzékszervi fogyatékosság esetén sokkal nehezebb a tanulás. Ilyenkor derülhet fény olyan fogyatékosságra, ami addig rejtve maradt, mint például a látótérkiesés.

Nagyon fontos az elemi mozgások összerendezettsége. Ha a mellúszás, kúszás, mászás, lábujjhegyen járás, sarkon járás, külső talpélen járás, guggoló járás, szökdelések, fejemelések háton, hason végrehajtása pontatlan vagy hibás, akkor ezek az idegrendszer éretlenségére utaló jelek. A tanulási nehézséget akár 70 százalékban okozhatják. Szintén idegrendszeri rendellenességre utal az egyensúlyérzék bizonytalansága, ami figyelemkoncentrációs és magatartási zavart okozhat.

Ha a pszichés kritériumokat vesszük sorba, akkor az iskolaérett gyermekre jellemző, hogy környezete felé érdeklődést, nyitottságot mutat, egyre jobban fejlődik érzékelése, észlelése. Képes folyamatosan, érthetően, tisztán beszélni, és képes arra is, hogy türelmesen végig hallgassa, ha más beszél. Rendelkezik elemi ismeretekkel önmagáról, környezetéről, vannak elemi mennyiségi ismeretei.

Szociális szempontból aktívan együtt kell működnie kortársaival és a felnőttekkel. Ehhez elengedhetetlen, hogy tudjon szabályokhoz alkalmazkodni, legyen szabálytudata. Egy iskolaalkalmas gyermek képes az önfegyelemre, elviseli, ha alulmarad egy versenyben. El tudja fogadni: előfordul vele, hogy valami nem sikerül elsőre. Lássa be, hogy hibázhat, és ne veszítse el türelmét, ne adja fel a próbálkozást.

A sok elvárás ellenére egy-egy képesség fejletlensége még nem teszi lehetetlenné a tanulást. Ha több területen mutat gyengébb teljesítményt a gyermek, akkor azonban felmerül az iskolaéretlenség gyanúja. Érdemes mindig figyelmesen meghallgatni az óvodapedagógusok véleményét, akik már jól ismerik gyermeket, s ha szükséges, akkor felkeresni a Nevelési Tanácsadót.

Szakemberek tapasztalatai szerint az iskolai sikertelenséget a legtöbbször nem az intellektuális képességek hiánya okozza, hanem sokkal inkább döntő ebben a szociális, érzelmi érettség nem megfelelő szintje.

Egy hatéves gyermeknek illik tudni a nevét, szülei nevét, lakhelyét, születési évét, szülei foglalkozását. Széles körű ismeretekkel kell rendelkeznie az őt körülvevő világról. Életkorának megfelelően el kell tudni helyezni magát időben, társadalmi környezetben. Ismernie kell az évszakokat, napszakokat, napokat, és azok változásait.

Az iskolakezdés előtt is fontos az elfogadó, szeretetteljes családi légkör, amely alkalmas arra, hogy minél többet beszélgessen a szülő gyermekével, s hogy a gyermek kifejezze érzelmeit, elmondja, mire vágyik, mitől fél. Szívesen hallgat történeteket arról, hogy a számára olyan fontos édesapa és édesanya hogy kezdte az iskolát, milyen élményei voltak a tanintézményben. Közös sétákat lehet tenni a kiválasztott iskola felé, érdemes részt venni az óvodásoknak szervezett iskolanapokon, ahol bemutatják a kicsiknek, milyen intézménybe járhatnak majd ősztől. Az iskolakezdésre való felkészülésben jó hatással lehet a gyermekre, ha adott keretek között választhat az iskolaszerek közül, olyan táskát, tolltartót, tornafelszerelést, tízórais dobozt, stb. kap, ami tetszik neki.

Összefoglalva: akkor iskolaérett a gyermek, ha…

Jól be tud illeszkedni a közösségbe, képes a szabályokhoz rugalmasan alkalmazkodni, vágyik a közösségbe tartozásra, igényli a közösségi érzést.

Megfelelő feladat- és kötelességtudattal rendelkezik, melyek alapul szolgálnak a lelkiismeretes tanulásnak. Képes háttérbe szorítani a vágyait, (pl.: hogy játszani szeretne) a kötelességeivel szemben. A feladatvégzéseiben önálló, nem igényel folyamatos megerősítést.

A figyelmét tartósan le lehet kötni, iskolakezdéskor képes legalább 10-15 percig aktívan, folyamatosan figyelni.

Beszéde összefüggő, érthető, a hangokat tisztán ejti, képes jól megértetni magát a környezetével.

Az iskolát kezdő gyermek nyitott és érdeklődő, ami alapjául szolgál az iskolai tananyag elsajátításához.

Testalkata, arányossá válik, a korábbi óvodáskori hengeres forma eltűnik, kiszélesednek a vállai, a fogváltás folyamatban van.

A nagymozgása és a finommozgása kellően összerendezett, koordinált. Ez utóbbi az eredményes írástanulásnak a feltétele.

A serkentés-gátlás idegi folyamatok közül fokozatosan a gátlás kerül túlsúlyba, ami előfeltétele a kiegyensúlyozott nyugodt személyiségnek.

A felsorolt alapképességek megléte szükséges ahhoz, hogy az iskolai tanulás folyamata örömteli és akadálymentes legyen a gyermekek számára. Egy-egy képesség fejletlensége még nem teszi lehetetlenné a tanulást, de okozhat problémát.

Forrás:
http://janus.ttk.pte.hu/tamop/kaposvari_anyag/jozsef_istvan/az_iskolarettsg.html
https://divany.hu/szuloseg/2014/01/03/iskolaerettseg_kriteriumai/
https://www.egeszsegtukor.hu/gyerektukor/menni-vagy-nem-menni-iskolaerettseg.html

Hasonló cikkek...