Serdülőkor/ ifjúkor feladatai

Az egyén személyiségfejlődésében, kiegyensúlyozottsága, belső harmóniája kialakulásában, a közösségbe illeszkedésében nagy szerepet töltenek be mindazon érzelmi, fizikai tapasztalatok, pozitív élmények, amelyek születése óta (fogantatása után) érték őt. Aki kezdetektől kellő figyelmet, törődést, védelmet kapott, s így biztonságos kötődése alakult ki az őt gondozó elsődleges személlyel (többnyire az anyával) nagy előnnyel indul az életben. A sikeres kezdet a későbbiekben hatással lesz identitására, majd a megfelelő értékrend modelljének átvételével az önmagáért, a másokért való felelősség megélésére, gyakorlására is.

Hogy a kötődés kialakulásában az érintés, a biztonságos megkapaszkodás lehetőségének mily nagy a jelentősége, látványos állatkísérletek igazolták. Egyik legismertebb példája a majom-műanyák próbája, melyben kétféle testű bábut használtak. A fából faragott két arc egyformán nézett ki. Az egyik test henger alakú csupasz drót volt, a másikat szőrmével burkolták, amibe a kis rézusz belekapaszkodhatott, hozzásimulhatott. A tejjel teli cumisüveget hol a drót-, hol a szőranyára szerelték. Amikor a kétféle bábu egyszerre volt a ketrecben, a kismajmok a nap nagy részét a szőranyába kapaszkodva töltötték, akár rajta volt-e épp a teli palack, akár nem. Csimpaszkodásuk, az összesimulás egyben kötődést is jelent, hiszen ha az így felnőtt majmok később viszontlátták a szőr-anyát, megörültek neki, odamentek, megérintették, majd hónuk alá kapva hurcolták őt. Ebből következően, a táplálékadó szerep nem feltétlenül elsődleges a ragaszkodás, kötődés kialakulásában. A testközelség, érintés lehetősége jóval inkább az.

Az érintkezés fontossága másban is megmutatkozott. Ha félelmet keltő tárgyat (doboló mackót) tettek az idősebb kölykök mellé, a szőranyára menekültek. Miután a kapaszkodással megnyugtatták magukat, kis idő után érdeklődve kezdtek figyelni. Ha idegen szobába tették őket, bár tele volt érdekes tárgyakkal, a drót-anyához szokott majmok dermedten kuporogtak, míg be nem hozták a szőranyát. Rögtön rákapaszkodtak, majd lassan megnyugodva elkezdtek ismerkedni, barátkozni a játékokkal. Sőt, szeretetük jeleként, egy-egy tárgyat odavittek neki. A szőranya jelenléte elég biztonságot nyújtott a felderítő viselkedéshez.

A gyermek fejlődése szorosan kapcsolódik környezete jellemzőihez. Mivel identitása csak külső segítséggel tud kialakulni, énre-találásában, önfejlődésében meghatározó az átélt tapasztalat: a gondozóhoz való korai kötődés minősége. A kapcsolat a felnőtt (főként az anya) és a csecsemő, a kisgyermek között jól megragadható a játékos interakciók sorozatában. E korai viszony bármilyen zavara, diszharmóniája veszélyeztető tényező a gyermek egészséges kognitív, érzelmi-szociális, beszédfejlődésére, társas beilleszkedésére, kötődési biztonságára. Meghatározó jelentőségű későbbi kapcsolataira nézve is. Az élet legmeghatározóbb közege, legfontosabb kiscsoportja a család – itt formálódik, alapozódik meg az egyén személyisége, önazonossága, önmagához, a világhoz való viszonya.

A fejlődést befolyásoló családi hatások közül a legtöbbet a szülők szerepével foglalkoznak pszichológusok. S mivel az élet első éveit különösen fontosnak tartják, a korai anya-gyerek kapcsolatra fókuszálnak. Megfigyelések, kutatások igazolják, hogy a szülői gondoskodás jellege, érzelmi jellemzői, a kapcsolat minősége minden téren kihat a fejlődésre.

A gyermeki viselkedészavarok és lelki problémák hátterében gyakran kimutatható a szülő-gyerek közötti kapcsolati hiba. A szülői hatás kiemelt vizsgálati területe a nevelés, a szülők jutalmazó-büntető, modelláló szerepe, a szülői kontroll. (A téma kapcsán gyakran használt fogalom a mentalizáció. Ez arra vonatkozik, amikor a viselkedést mentális állapotokhoz – gondolatokhoz és érzésekhez – kötve próbáljuk megérteni.)

A korai interakciók minőségét sokféle tényező befolyásolja a családi hatáson belül. Az anyai stressz (akár a szülés körüli hangulatzavarok), szorongások negatív eredményt hoznak, ami jól mérhető az interakciós szinkronitásban (a kölcsönös viszony, kölcsönhatás egyidejűségében), vagy hiányában. Egyes jellemzői összefügghetnek az egyéves korban mérhető kötődési típusok viselkedési jellemzőivel és a később megszilárduló szülői nevelési stílus fő jegyeivel. Ennek alapján kirajzolódnak bizonyos fejlődési irányok, a későbbi érzelmi- viselkedésbeli-, teljesítményzavarok típusára utaló jellegzetességek. A gyanújelek láttán célzottan, hatékonyan meg lehet valósítani az idejében való megelőzést, akár a szükséges intervenciót is. Szakmai állítás, hogy az „átlagosnak” mondott környezetben, rendezett családban is lehetnek olyan – a gyerek személyiségfejlődését súlyosan károsító – tényezők, melyek hatását felismeréssel, kezeléssel eliminálni lehet. Az én-fejlődés gátoltsága nem feltétlenül csak szélsőségesen kirívó (súlyosan elhanyagoló, bántalmazó családi légkör) hatására alakulhat ki.

A kötődésnek az iskolás-, serdülőkor idején jellegzetes motívumai mutatkoznak. A hetedik életév környékén a legtöbb gyermeknél jelentős fordulat áll be Megváltozik kötődéseik iránya. A társas érdeklődés a felnőttekről (beleértve az elsődleges gondozót is, ami sok szülő számára fájdalmas tapasztalat) fokozatosan a kortársakra tevődik. A jelenség az „átpártolás”. A folyamat lényege, hogy elkezdődik a kiegyenlítődés a kétféle kapcsolat (gyerek-felnőtt, gyerek-gyerek) indulati szintkülönbsége között. Az egyiknek csökken, a másiknak megnő az érzelmi hőfoka. Nagyobb igény lesz a kortársakkal történő időtöltésre (Mérei, V. Binét, 1970).

A kortárskapcsolatok prioritása iskolásoknál kezdődik, tetőpontját serdülőkorban éri el, mikor központi szerepet kap a szülőtől való érzelmi eltávolodás, előkészítve a majdani fizikai leválást (Bíró, 2011). A prepubertás és pubertás kor alapvető jellemzője az autonómia igény, s egyre nagyobb mértékben a nemi identitás keresése is. Felértékelődnek a kortárs kapcsolatok, evvel párhuzamosan hangsúlytalanná válhat a szülőkkel való viszony, amit sok identitását egyre kitartóbban kereső serdülő terhesnek is érez.

Fazekas Erzsébet

Forrás:
Harry Harlow kísérlet
Dr. Ranschburg Jenő: 10 jótanács szülőknek
Kiss Virág: Kötődési problémák gyermekkorban
Vekerdy: kérdezz-felelek
Alan Williams: életminőség mérés
Ranschburg Jenő: A mélységből kiáltok
Vekerdy Tamás: Jól szeretni
Vekerdy Tamás: Érzelmi biztonság

Hasonló cikkek...