Szenvedélybetegségek – Dohányzás
A serdülőkor a gyermekkorból a felnőttkorba való átmenet időszaka, s általában a testi fejlődés megelőzi a lelki fejlődést. Kialakulhat emiatt, hogy a gyermek ugyan intellektuális és testi fejlődés szempontjából már a felnőtt szintjén áll, ám érzelmileg és szociálisan még valójában gyermek. Megindul az identitás kialakítása, és a felnőtté válás e viharos, konfliktusos szakaszában kialakulhatnak deviáns megnyilvánulások, megjelenhetnek szenvedélybetegségek.
Szenvedélybetegségről akkor beszélünk, ha valaki leküzdhetetlen vágyat érez valamilyen készítmény vagy magatartás iránt. A dohányzás az egyik legelterjedtebb szenvedélybetegség a fiatalok körében, a nagy mennyiségű nikotin fogyasztása világjelenségnek számít. Magyarországon a 13-16 éves korosztály 70 százaléka már legalább egyszer szívott cigarettát, és körülbelül a harmaduk dohányzik különböző rendszerességgel. A kisiskoláskorú és prepubertáskorú gyermekek dohányzása inkább kíváncsiságból, feltűnési vágyból történik.
A tinédzserek számára ugyanakkor ez a legális élvezeti szer a felnőtté válás egyik állomása, a gyerekkortól való elszakadás jelképe. A dohányzó fiatalok baráti közösséget alkotnak, sokkal vonzóbb és követendőbb a fiatal társak viselkedése, mint a felnőtteké. A kamaszok nem akarnak kimaradni a „buliból”, kirekesztődni a társaságból, s ez is ösztönzi a rászokást. Az is bizonyított tény, hogy a dohányos szülők gyermekei nagyobb valószínűséggel szoknak rá a cigarettára. Általában alkalmanként egy-két cigi elszívásával kezdődik a szenvedélybeteggé válás, például egy dolgozat, vizsga előtt a feszültség levezetésére. Ám a kis mennyiség sem ártalmatlan, mert minden egyes elszívott cigaretta erőteljesen növeli a függőség kialakulásának a veszélyét. Maguk a fiatalok cigarettázásukat olyan banális okokkal magyarázzák, mint: „megszoktuk”, „jólesik”, „segít levezetni az idegességet” stb. Hajlamosító tényezőkként kimutathatók olyan személyiségvonások, mint az önértékelés-kompenzálás (például: alacsony növés, csúnya testalkat, arcvonások), vagy a gyenge személyiség.
A dohányzás önmagában nem tekinthető súlyos deviáns viselkedésnek, csak a nagy mértékű és hosszú ideig tartó fogyasztásnak vannak súlyos egészségügyi következményei. Ezek lehetnek testi és lelki jellegűek. Testi következmények: hörghurut, tüdőtágulás, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri zavarok, gyomorpanaszok. A nagy mennyiségű fogyasztás rákot is okozhat, főleg a hörgőben, tüdőben, a nyelőcsőben és a gégében. Pszichés következmény: a dohányzó lelki függőségben él, és az állandó füstöléssel terhére lehet a környezetének. Anyagi következmény: a cigaretta drága szokássá válhat. A dohányzásnak ugyanakkor több kellemes hatása van a fogyasztó kedélyállapotától függően. Lehet nyugtató, de lehet izgató hatása, enyhíti a bizonytalanságérzést, és esetenként könnyű szédülést vált ki.
Amilyen könnyű rászokni a cigarettára, olyan nehéz leszokni a dohányzásról. Mivel nagyon nehéz feladat, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a prevencióra, amelyben az orvosnak, a szülőnek és a pedagógusnak egyaránt fontos szerepe van.
A szülői erőfeszítések ellenére megeshet, hogy a gyermek mégis rászokik a dohányzásra. Hogyan lehet erről megbizonyosodni? Többek között ezek figyelmeztető jelek lehetnek: dohányszag, titkolózás, új, kevésbé megbízható baráti társaság kialakítása, vagy az új barátokat be nem mutatása, a zsebpénz feltűnő (el)fogyása.
Nem szabad azonban egyből rossz következtetéseket levonni egy-két jel láttán. A kamaszkor a változásról szól, fizikailag, mentálisan, érzelmileg, szellemileg egyaránt. Ez néha helytelen viselkedéshez és hangulati ingadozásokhoz vezethet – ilyenkor a gyerekek megpróbálnak túljutni a változások okozta nehézségeken.
Megszívlelendő tanácsok a szülőknek:
Kísérje figyelemmel, hogy hova járkál a gyermeke!
Ismerje meg a barátok szüleit!
Nem árt, ha telefonon elérhető a gyerek, amikor távol van otthonról és nem az iskolában van.
Ha hosszabb ideig távol van a szülőktől, akkor nem árt előre megbeszélt időközönként rátelefonálni, hogy minden rendben van-e.
Nem árt még idejében felállítani egy szabályrendszert, amihez ragaszkodni kell, például meddig lehet távol otthonról, mikor és hányszor kell jelentkeznie. Meg kell tanulnia, hogyan viselkedhet felelősségteljesen.
Sokat és őszintén kell velük beszélgetni, meg kell hallgatni a problémáikat és a lehető legjobb módon segíteni nekik. A gyermeknek a határok megismerésére is szüksége van, és arra hogy ezek a határok nemcsak gátak, de az ő saját védelmüket is szolgálják. Nem vezet jóra a kritika nélküliszeretet, a körülrajongás, de a túlzott féltés sem, ha nem adnak elegendő szabadságot, döntési lehetőséget a gyermeknek. Nem jó, ha egy gyermek mindent és könnyen megkap és minden gondot meg is oldanak helyette a szülei.
Forrás:
https://www.origo.hu/tudomany/20190622-orvos-negativ-gyerekkori-elmenyek-hatasara-alakulhatnak-ki-a-szenvedelybetegsegek.html
http://rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2013/tel/4.pdf
https://www.vaol.hu/eletstilus/ha-nehezen-kezelheto-a-gyerek-az-anyukajaval-kell-beszelgetni-2349597/
http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/szuloknek/7176/kamasz-dohanyzas
https://www.webbeteg.hu/cikkek/szenvedelybetegseg/9882/a-dohanyzas-es-nikotinfuggoseg-kialakulasa