Terápiák- milyen terápiás területek és lehetőségek vannak a gyermek-pszichiátriai ellátásban
Attól, hogy egy gyermek mentális problémákkal küszködik, még egyáltalán nem biztos, hogy pszichiátriai beteg. Szakértők szerint a fogyasztói társadalmakban nagyjából mindenhol a gyerekek 20-25 százaléka küszködik ilyen gondokkal, ezek közül a leggyakoribbak a szorongásos zavarok. A szülők gyakran bűntudatot éreznek, és szégyellik magukat, mert úgy gondolják, ők rontottak el valamit a gyermek nevelése során, holott mindenki életében jöhet olyan helyzet, mellyel egyedül nem tud megbirkózni, segítségre lehet szüksége.
A mesék gyógyító hatása
Már a hagyományos hindu orvoslásban is felfedezték a mesék gyógyító hatását, és lelki zavarokat gyógyították vele. Ennek során a betegnek egy olyan mesét adtak elő, amelyben felfedezhetők voltak az ő problémái, az övéhez hasonló belső folyamatokról, érzelmekről szólt, s ezáltal megtalálhatta a szenvedése okát, és a megoldást is. Boldizsár Ildikó mesekutató szerint minden élethelyzetnek megvan a maga mesebeli párja, így fejti ki egy-egy történet a gyógyító hatását, ugyanis a problémákra a hős által bejárt út segítségével lehet egyéni megoldást találni. A terápia kiindulópontja, hogy a mesélésnek nemcsak kapcsolatépítő és személyiségfejlesztő szerepe van, hanem problémamegoldó és gyógyító funkciója is.
A mesélés és a meseterápia elsősorban, mint prevenció, a betegségek és mentális zavarok kialakulásának megelőzésére szolgál, valamint a problémáink megoldásához vezető útmutató lehet, segít a közösségek építésében és az önmegismerésben is – ahogyan a mesék már évszázadok óta teszik. Gyermekeknél azért alkalmazható ez a terápiás típus, mert gondolkodásuk még éretlen, kevés az ismeretük, az érzelmek vezérlik a gondolataikat, és a tapasztalataik alapján tájékozódnak. Számukra csak az a fontos a világból, amiről tudnak, vagy ami magával ragadja őket. Mesehallgatás során gazdagodik a gyermek fantáziája és szókincse, és ha beleéli magát a hősök szerepébe, akkor még a tudattalan feszültségeit is oldhatja. A megfelelő mese kiválasztásához figyelembe kell venni a gyermek érdeklődését, fejlődési és érési sajátosságait. Sokak szerint a népmese műfaja jól megfelel a célnak, mivel a kollektív tudattalant hordozza, ezért közel áll a gyerekhez.
A játékterápiáról
A gyermekek traumatikus élményeiket gyakran spontán is beleszövik játékaikba. Ezt a képességüket lehet felhasználni a játékterápia során. A játékterápia olyan módszerek összefoglaló elnevezése, amelyeknél az eredeti és az eljátszott esemény, történés között hasonlóság van. A gyermek egy rejtett, belső problémáját jelképes formában megjeleníti a terápia során, és ezzel valóságosként kezeli.
Különböző játékeszközöket, bábokat, maszkokat és egyéb kellékeket, segédeszközöket lehet igénybe venni. A terápia előrehaladtával nem csak a traumatikus élmény kerülhet felszínre, de a biztonságos légkörben annak új megoldása is megtörténhet.
Az érzelmek, élmények további feldolgozása a festés, rajzolás, gyurmázás, mintázás, éneklés, muzsikálás stb. művészeti tevékenységek segítségével folytatható. A játékterápiák segítségével a szakember rájöhet, milyen okok húzódnak az iskolai kudarcok, családi gondok, a fokozott szorongás mögött, és a gyermek újra átélheti régebbi, megoldatlan konfliktusait egy új, számára végre megoldást nyújtó befejezéssel.
A viselkedésterápiáról
A viselkedésterápia egyike a huszadik század elején kibontakozott nagy pszichoterápiás irányzatoknak, elsősorban a különböző szorongásos betegségek, depresszió, fóbiák, kényszerek, pánikbetegség kezelésében használható eredménnyel. Hatékonynak bizonyult azonban az agresszivitás, szexuális zavarok, kóros szokások, evészavarok és gyermekkori magatartászavarok kezelésében is.
A viselkedés- vagy másképpen magatartásterápia a tanuláselméletekre épül. Alaptétele, hogy a különböző viselkedésformák – így a nemkívánatos, kóros viselkedés kialakulásában is döntő szerepük van a tapasztalatoknak és az ezáltal történő tanulásnak. A korábban semleges helyzetek, ingerek és egy szorongásos reakció véletlenszerű (időbeli vagy térbeli) egybeesése során rögzülhet a helyzetre adott válasz. A megtanult válasz az idő során már nemcsak az adott helyzet, illetve inger jelenlétekor jelentkezik, hanem sok hasonló ingerre is kiterjedhet. Például, ha egy gyermeket megugat egy kutya, és a gyermek megijed, akkor ez a szorongás megjelenhet minden más kutya jelenlétében, még akkor is, ha a kutya nem ugat és teljesen ártalmatlan. Ezt „téves”, túlzó reagálásnak tekintjük, és fóbia, jelen esetben „kutyafóbia” kialakulásához vezethet. Más esetben, ha egy különben problémamentes kisgyerekre vagy kamaszra a szülők csak akkor figyelnek oda, ha rosszalkodik, akkor az oly fontos szülői figyelem kiváltása érdekében a „rosszalkodás” rögzül, hiszen a gyerek azt tapasztalja, hogy csak így tudja elérni, hogy figyeljenek rá. Ha valakit gyermekkorában sokat szidnak, kritizálnak, mások előtt megszégyenítenek, valószínűleg szorongással vesz majd részt a társas helyzetekben. Ez a szorongás később olyan mértékben felerősödhet, hogy az illető megpróbálja elkerülni a társas helyzeteket, vagy legalábbis megpróbál azokban észrevétlen maradni.
A viselkedésterápiák lényege a fennálló kóros magatartás feltárása és korrigálása, valamint új készségek és megfelelőbb viselkedésformák kialakítása. Ezek a terápiák időhatárosak, célkitűzéseikben kifejezetten az adott panasz csökkentésére irányulnak, és a terápiás eredmény elérésében nagymértékben alapoznak a páciens aktív együttműködésére.
A viselkedésterápia – vagy más szóval magatartásterápia – célja az, hogy feltárja és korrigálja azokat rossz beállítódásokat, mechanizmusokat, amelyek következtében az eseményeknek hamis jelentést tulajdonít a gyermek, és ennek következtében hibás, a helyzetnek nem megfelelő választ ad.
A kognitív viselkedésterápia
A terápiás helyzetek rámutattak arra is, hogy a nemkívánatos viselkedés hátterében gyakran helytelen gondolatok is meghúzódnak. A korábban említett kutya-fóbia mögött az a téves hiedelem állhat, hogy minden kutya harapós, dühös, félni kell tőle. A „rosszalkodó” gyermek úgy gondolja, hogy kizárólag helytelen magatartással lehet a szülők figyelmét magára terelni. A társas helyzetekben visszahúzódó ügyetlennek, butának tarthatja megát, ezért alig mer megszólalni. A kognitív viselkedésterápia ezeket a tanult „téves hiedelmeket” igyekszik megváltoztatni, melyek a viselkedést a fenti nemkívánatos irányokba terelik.
Forrás
https://hvg.hu/itthon/20181024_Ez_most_egesz_Europa_legkomolyabb_kerdese
https://hu.wikipedia.org/wiki/Meseter%C3%A1pia
https://www.srpszkk.hu/tamop412b/sni_tanulok/jtkterpik.html
http://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/betegellatas-es-szakmai-profilok/pszichoterapiak/viselkedesterapia/
https://mindsetpszichologia.hu/2017/11/12/babok-rajzok-jatekok-a-gyermekterapia-rejtelmei/