Anyukák, akik maguk is még gyerekek
Miközben egyre fiatalabb korban kezdődik a szexuális élet, az arról való ismeretek hiánya sokszor megdöbbentő. De nemcsak a felvilágosítással, az elmaradt otthoni beszélgetésekkel van a baj, gyakran még a védekezés is a szakemberek számára érthetetlen akadályokba ütközik. A statisztikák szerint évente közel 10.000 19 évesnél fiatalabb lány esik teherbe, fele az abortusz mellett dönt,így mintegy ötezer baba születik gyermek,vagy szinte gyermek anyától. És hogyan éli, élheti meg ezt egy fiatal, milyen következményei lehetnek a nagyon-nagyon korai, döntően nagyon nem választott anyaságnak? És mi szülők? Hogyan tudjuk szülőként segíteni őt és kezelni a helyzetet?
Amikor a gyerekünk először jelenti be, hogy bulizni megy, vagy megkérdezi, hogy nem aludhatna-e a barátjánál, általában minden szülő fejében felvillan a piros lámpa: Úr Isten, a gyerekem már ’felnőtt’ dolgokat csinál, aminek az első ismérve a szex. Van, aki tiltakozik, van, aki leül vele és ügyesen, vagy ügyetlenebbül próbál beszélni vele a védekezésről, vagy szimplán homokba dugja a fejét. Pedig a szexualitás ma már a fiatalok és egyre fiatalabbak életének mindennapi része, akár a média, vagy bármely közösség egyre kendőzetlenebbül beszél róla, csakhogy abban, hogy ezt hogyan is csinálják, már vajmi kevés szó esik. A szakemberek szerint elkeserítő a fiatalok szexuális ismerete, ahogy sajnos a szülők sem szánnak időt erre a kérdésre, leginkább, mert ők sem tudják, hogyan beszéljenek róla.
A társadalom nagy többségének a fejében egy 13-14-16 évesen megesett lány nyilván hátrányos helyzetű, szegény, iskolázatlan családból kerül ki, vagy éppen állami gondozott. De még ha kétségtelen, hogy ilyen háttérrel nagyobb ennek az esélye, ez lényegében bármely társadalmi csoportban megtörténhet. A fiatalkorban teherbeeső lányok nem térnek el a társadalmi átlagtól. A terhesség kimenetelét illetően azonban lényeges különbségek fedezhetők fel. Mivel Magyarországon a gyermekvállalás és a tanulás egymást kizáró lehetőségek, a terhességhez kapcsolódó döntés gyakran a továbbtanulás esélyét csökkenti vagy zárja ki. A hazai és nemzetközi kutatások egyértelműen alátámasztják azt, hogy a terhesség-megszakítást elsősorban a jobb helyzetű társadalmi rétegek, illetve a tanulásban érdekeltek, motiváltak választják. Ennek fényében az abortuszon átesett lányok iskolai végzettsége megfelel az életkori átlagnak, míg azok a lányok, akik számára szocio-ökonómiai helyzetükből adódódóan sem szempont az iskolázottság, gyakrabban döntenek a gyerek kihordása mellett, és iskolai végzettségük is alacsonyabb marad.
A statisztikák szerint egyértelmű, hogy a fogamzásgátlási módszerek hiányos ismerete és a fogamzásszabályozás magas ára mellett, az elmúlt évtizedekben a szexuális élet kezdete egyre korábbi életkorra tolódott. A fejlett országokban a fiatalok 25 százaléka 15 éves korában, míg további 50 százaléka 17 éves kora előtt átesik az első szexuális aktuson. Az utóbbi időben az ehhez társuló társadalmi megítélés, a párkapcsolatok és a házasságon kívüli, egyedülállóként vállalt anyaság megítélése is alapvetően megváltozott.Ez messze azonban nem jelenti azt, hogy egy fiatal jobban készen állna az anyaságra, mint mondjuk 20 évvel ezelőtt. Sőt. A szexuális élet korai megkezdésének okai között szerepel a korai nemi érés is – ma az első menzesz átlagosan 12,6 éves korban történik, s a fiatalok nem feltétlenül várnak a szexuális élet elkezdésével 17-18 éves korig. Erős lehet a kortársaknak való megfelelés, s a fogyasztói társadalom is felerősíti a „mindent azonnal meg akarok kapni” érzést. Hiányosak a fiatalok információi a védekezésről és a teherbeesésről.Például elterjedt mítosz, hogy rendszertelen menstruáció vagy éppen megszakított közösülés esetén nem lehet teherbe esni.
„Ahány szülő, annyiféleképpen reagál egy ilyen bejelentésre. Gyakori a szégyenérzés, vagy, hogy a gyakorlati gondokat hogyan menedzseljék, de sok esetben a bűntudat és a saját felelősség kérdése is felmerül. Reális kérdések, amelyeket végig kell gondolni, ráadásul lelkileg is komoly változást hoz az addigi szülő-gyerek unió felbomlása, hiszen hirtelen mindenki más szerepkörbe kerül. Fontos, hogy képesek legyünk magunkat háttérbe helyezni,hogy azt nézzük, mire van a gyermekünknek szüksége. Megnyugtatni, hogy megoldjuk, és hogy biztosítani a támogatásunkról, szeretetünkről, bármi jöjjön is. De tudnunk kell, hogy ő mit él meg”—mondja Varga Aida gyermekpszichológus, a Hintalovon Alapítvány Yelon programjának vezetője, aki szerint nagyon fontos a védelmi háttér megteremtése. „Sok esetben a gyerekeknél ez egy menekülés is egy rossz családi közegből. A rossz vagy megromlott gyermek-szülő bizalmi kapcsolat nem teremti meg a lehetőségét az egészséges kapcsolatokról illetve szexuális életről való gondolkodásmódnak. Az ilyen családokból olyan mintát hoznak a gyerekek, amit követve ők is kerülhetnek hasonlóan bántalmazó, vagy rosszul működő kapcsolatba és családba. A hátrányos helyzetű, elhanyagoló, bántalmazó, valami miatt diszfunkcionális családokra igaz egyszülős háztartásokban mind a lányok, mind a fiúk esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy a fiatalok minél előbb belemenekülnek egy kapcsolatba, a gyermekvállalásba, az anyaságba, ezzel teremtve meg az önálló élet elkezdésének lehetőségét.
A korai gyermekvállalás magyarországi jelenségéről egyébként a legfrissebb, 2016-os Magyar Ifjúságkutatás (1) kapcsán többen is írtak. Az elemzők kimutatták, hogy az iskolát 16 éves korukig befejező nőknek már 90 százaléka párkapcsolatban él. Ezzel szemben, azoknál a nőknél, akik még tanulnak ez az arány csak 30 százalék. Ha a gyerekvállalást nézzük, az eredmények szerint a 15 és 29 év közötti fiatal szülők 29 százalékának legfeljebb nyolc osztály a végzettsége. Ráadásul közülük a nem tanuló lányoknak már átlagosan több, mint egy gyereke van (a fiúknak valamivel kevesebb). A kutatásról készült recenzió szerint is „úgy tűnik a hátrányos helyzetű lányok számára az anyává válás a felnőtté válás egyetlen járható útja. (2)
Gyakori viszont, hogy a terhességet eltitkolják, ha a gyereklány azt képzeli, hogy mint anya értékesebbé válik, lesz egy olyan személy (a baba) aki majd őt feltétel nélkül szereti, ha azt képzeli, hogy partnerét a gyermekkel magához kötheti. Sajnos az szintén gyakori, hogy a gyermek egy bántalmazó, vagy családon belüli visszaélés/szexuális bántalmazás eredményeként születik. Ez nyilván nehezíti a helyzetet, ráadásul 100-ból 10 esetre derül fény, ebből egyszer indul eljárás is.
Az abortusz egyébként leginkább a jobban szituáltak választása, akik szeretnék folytatni a tanulást, az ő családi hátterük, demográfiai jellemzőik nem térnek el az átlagtól. Természetesen a beavatkozásnak megvan az egészségi és lelki kockázata, traumát jelenthet a fiatalnak. Akik a gyermek kihordása mellett döntenek, vagy kell, hogy döntsenek, mert későn észlelik állapotukat, általában rosszabb vagy marginális szociális helyzetűek. Nekik, ha otthonról menniük kell, anyaotthonokban segítenek végigkísérni a születésig tartó, sokszor nehéz időszakot. Ha megszületett a csecsemő, akkor is többféle lehetőség létezik: a kamaszlány vagy a családja neveli fel, örökbe adják, vagy a gyermekvédelembe kerül. De nyilván a legfontosabb lenne, ezeket a helyzeteket elkerülni, így beszélni, többet beszélni akár otthon is a védekezésről.
„A prevenció kapcsán az a leghangsúlyosabb, hogy kevés olyan oldallal, hellyel találkozunk, ahol az elrettentés (nemi betegség, abortusz) helyett a felelősség és a védekezés kapna hangsúlyt. Viszont sokszor találkozom azzal, hogy felnőtt nők sincsenek tisztában azzal, hogy mi a megfelelő védekezés és, hogy az abortusz, valamint a sürgősségi tabletta nem fogamzásgátlási módszer. Amíg nincs megfelelő szexedukáció és ennyire drágák a fogamzásgátlási eszközök, addig nem annyira érdemes szerintem erről gondolkodni. Magyarországon a nők 30 százaléka nem engedheti meg magának az intim higiéniai termékek megvásárlását havonta. Nem csoda, hogy óvszerre, vagy bármilyen más eszközre sincsen pénzük”— tette még hozzá Varga Aida.
Források:
1 Lannert Judit (2019). Ifjúságkutatás 2016 – Csendes, céltalan, otthonülő konzervatív ifjúság? Magyar Tudomány. 180(2019)6, 934–939.
2 http://www.koloknet.hu/iskola-2/magyarorszagon-a-3-legmagasabb-a-tini-anyak-aranya-az-eu-n-belul/