Miért fontos a napirend az óvodásoknak?
Amikor a kisgyermek óvodába kezd járni, kikerül a megszokott közegéből, a család életritmusától eltérő közösségi program kellős közepébe csöppen. Rutinokat és szabályokat kell elsajátítania, amihez fontos kapaszkodót nyújt számára az óvoda napirendje. A jól kialakított napirend segít abban, hogy megszokja az új élethelyzetet, amelybe belekerült. „A gyermek az óvodában azt is átélheti, hogy az otthoni szabályok és szokások az óvodában nem érvényesek, az óvodában új szabályok is vannak.”
Az Óvodai Nevelés Alapprogramja külön bekezdést szentel a napirendnek, amely szerint:
„A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú tevékenységformák megtervezésével. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben. A napirend igazodik a különböző programokban megfogalmazott feladatokhoz. Figyelembe veszi a helyi szokásokat, igényeket. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti belső arányok kialakítása. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.”
Az idő észlelése
„Az óvodáskor kezdetére a gyermekek érzékszervei már hasonlatosak a felnőtt érzékszerveihez, de működésük még nem olyan kifinomult. Az óvodás gyermek időészlelése eleinte fejletlen. A „most” fogalmával már tisztában van, de a tegnap, holnap, később stb. kifejezések még nem világosak a számára. Ez az életkori szakasz végére – kb. 6 éves korra – kezd kikristályosodni, aminek fejlesztése kiemelt feladatot kell, hogy jelentsen az iskolára való felkészítés folyamatában.”
(http://janus.ttk.pte.hu/tamop/kaposvari_anyag/jozsef_istvan/rzkels_s_szlels.html)
A napirend segít abban, hogy a gyermek megtanulja a különböző tevékenységek egymásutániságát, a napszakok váltakozását. Bár a pontos időt nem tudja még, tisztában lesz azzal, hogy mi után mi következik.
Milyen a jó napirend?
A napirend kidolgozásához fontos támpontot ad az óvodáknak az Óvodai Nevelés Alapprogramja, amely figyelembe veszi az óvodáskorú gyermekek szükségleteit mind egészségügyi, mind pszichológiai szempontból. Hangsúlyt fektet a játékra, mozgásra, a szabadlevegőn való tartózkodásra éppúgy, mint a gondozással összefüggő tevékenységekre (étkezés, pihenés, öltözködés). Az alapprogram adta keretek között az óvodapedagógusok feladata a helyi napirend kialakítása, annak tartalommal való feltöltése. Ez a magyarázata annak, hogy ha megnézzük a különböző óvodák napirendjét, sok hasonlóságot találunk közöttük. Minden óvodának tartania kell magát például a napi 2-2,5 óra pihenőidőhöz és a 3 órányi szabadlevegőn való tartózkodáshoz. Az óvodák napirendjét úgy állítják össze, hogy biztosítsák a gyermekek fejlődéséhez elengedhetetlen nyugalmat, biztonságérzetet, és az egészséges életvitel kialakulásának alapját. A jó napirend kötött, ugyanakkor rugalmas is: alkalmazkodik az időjáráshoz éppúgy, mint az aktuális eseményekhez. Egyes óvodák a reggelit, illetve tízórait a szabad játékra szánt időbe illesztik bele úgy, hogy a gyermekek akkor ülhessenek le az asztalhoz étkezni, amikor a tevékenységük közben „ráérnek”. Más óvodák külön időt szánnak a reggelire/tízóraira. Egyre több óvoda napirendjében szerepel az ún. beszélgető kör, amikor a gyermekek az óvónő vezetésével megbeszélik az otthoni élményeiket, vagy mesét hallgatnak, vagy közös, irányított játékot játszanak. A mozgásos játékok – amelyek lehetnek szabad vagy irányított játékok – a csoportszobában, vagy az udvaron, vagy a tornateremben zajlanak. A pihenőidőt követően ismét van lehetőségük a gyerekeknek a szabad játékra. Ebben az időszakban szoktak az óvónők sort keríteni az egyéni fejlesztésekre is.
A délutáni pihenés fontosságáról
Kevesen tudják, hogy az óvodáskorú gyermekek – a felnőttekkel ellentétben – nem az éjszakai alvás során dolgozzák fel az őket érő napi ingereket, hanem a délutáni alváskor.
(Laura Kurdziel, Kasey Duclos, and Rebecca M. C. Spencer (2013: Sleep spindles in midday naps enhance learning in preschool children. https://www.pnas.org/content/110/43/17267)
Ezért van különösen nagy jelentősége annak, hogy az óvodás gyermekek számára biztosítsunk egy olyan időszakot az ebéd után, amikor aludhatnak, vagy pihenhetnek. Ha ugyanis a délutáni pihenő elmarad, akkor nincs idő arra, hogy az ingerek elraktározódjanak, illetve feldolgozódjanak. Ennek a következménye lehet, hogy túlságosan izgágává válik a gyermek. Egyes gyermekek napközben nem tudnak aludni, de még nekik is szükségük van erre a passzív időszakra. Ilyenkor nézegethetnek könyvet, vagy zenét hallgathatnak, de fontos, hogy minél kevesebb inger érje őket.
(https://felelosszulokiskolaja.hu/babahaz/aludni-muszaj-avagy-mennyit-es-miert-aludjon-a-gyerek)
Az otthoni napirendről
Különösen ajánlott, hogy a családok is kialakítsanak valamiféle napirendet otthon, hiszen ez biztonságérzést és nyugalmat nyújt a gyermekek számára. Olyan napirend kialakítására érdemes törekedni, amely mind a szülők, mind a gyermek(ek) számára elfogadható. Szabjuk meg az étkezések, az esti mese, az egyéni és a szülőkkel közös játék és az esti lefekvés idejét, és tartsuk ahhoz következetesen magunkat! Ugyanígy alakítsuk ki a reggeli felkelés, tisztálkodás és óvodába indulás menetrendjét is. Érdemes már este megteríteni a reggelihez, és kikészíteni, hogy mit vegyen fel a gyermek másnap reggel. Nagyon megtérül, ha a szülő fél órával korábban kel fel, mint a gyermek, hogy meglegyen a saját én-ideje is, de jusson elegendő idő a közös készülődésre is. Ha ugyanis feszülten indítjuk a napot, a gyermek kevésbé lesz együttműködő, amitől mi, szülők még inkább kapkodni fogunk és frusztráltak leszünk. Ha el tudjuk érni, hogy a reggel nyugalmasan induljon, mind gyermekünk, mind mi magunk sokkal jobban fogjuk érezni magunkat a napi tevékenységünk közben. Bár a munkahelyen végzett tevékenységünk sok energiánkat felemészti, fontos tartalékolnunk az erőnkből a késő délutáni-esti órákra is, hogy tartalmasan tölthessük el azt az időt a gyermekünkkel. Jó alkalom kínálkozik a beszélgetésre az óvodából hazafelé vezető úton, amikor a gyermek elmesélheti, hogy aznap milyen élmények érték. Hazaérkezve engedjük őt szabadon játszani, ez idő alatt elvégezhetjük a házimunkát és elkészíthetjük a vacsorát. Ha ezt követően ülünk le a gyermek mellé és kapcsolódunk be a játékába, könnyebben tudunk csak rá koncentrálni. A közös vacsora különösen fontos program a hétköznapokon, hiszen ekkor van alkalmuk a családtagoknak az együttlétre, a napi történések megbeszélésre. Érdemes arra törekedni, hogy hétköznap a reggelit és a vacsorát, hétvégén és ünnepnapokon pedig a főétkezéseket közösen költse el a család. A lefekvés előtti egy-két órára már ne iktassunk be olyan programot, amely „felpörgetheti” a gyermeket. Legyen ez az elcsendesedés ideje, amelyben feltétlenül kapjon helyet az esti mese és az alvás előtti búcsúzkodás rítusa. Ha a gyermek igényli, maradjunk mellette, amíg elalszik, és biztosítsuk őt azt illetően, hogy álmában is vigyázunk rá. Ha ebben a körbeölelő biztonságban tér nyugovóra a gyermek, nagy eséllyel pihentető lesz az alvása, és reggel jókedvűen, energiával telten fog ébredni.
Források:
http://janus.ttk.pte.hu/tamop/kaposvari_anyag/jozsef_istvan/rzkels_s_szlels.html
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/cbecb91aaa99eec67948809d18a02b6923cc1ef9/megtekintes
Laura Kurdziel, Kasey Duclos, and Rebecca M. C. Spencer (2013: Sleep spindles in midday naps enhance learning in preschool children. https://www.pnas.org/content/110/43/17267
Horváth, K.; Plunkett, K. (2018): Spotlight on daytime napping during early childhood. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/29576733
Fukuda, K.; Sakashita, Y. (2002): Sleeping Pattern of Kindergartners and Nursery School Children: Function of Daytime Nap. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/11883566