Milyen óvodába írassuk a gyermekünket?

Amikor gyermekünk betölti a hároméves kort, új korszak nyílik az életében: megkezdődik az intézményes, közösségi nevelése, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi. Fontos tudni, hogy míg korábban csak ötéves kortól volt kötelező az óvodába való beíratás, a 2015-ös tanévtől kezdve a gyerekeknek hároméves koruktól kötelező óvodába járniuk. A 2011. évi CXC. nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nkt) rendelkezései értelmében:

„A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti, felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja.” (A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása – Magyar Közlöny 126. szám)

A beiratkozás általában az adott tanévet megelőző tavaszi hónapokban történik, pontos rendjét az óvodák kellő időben közzéteszik. Érdemes már ezt megelőzően tájékozódni arról, hogy mely óvodák esnek a lakóhelyünkhöz (vagy a szülők munkahelyéhez) közel. Arról is hasznos idejekorán elgondolkodni, hogy milyen elvárásokat támasztunk a gyermekünket fogadó intézménnyel szemben, hiszen ennek végiggondolása segít annak eldöntésében, hogy milyen típusú óvodát válasszunk gyermekünknek. Magyarországon háromféle intézménytípus működik: az állami óvoda, a magánóvoda és a napközbeni gyermekfelügyelet (korábban: családi napközi).

Állami (önkormányzati) óvodák

A 2011. évi CXC. nemzeti köznevelésről szóló törvény arról is rendelkezik, hogy az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg, ennek alapján készítik el az óvodák a helyi pedagógiai programjukat. Komoly előny az állami óvodák számára, hogy saját nevelési programjuk alapján végezhetik a tevékenységüket, hiszen ennek révén lehetőségük nyílik a helyi lehetőségek kiaknázására, és az ott dolgozók erősségeinek beépítésére. Így évekre előre tervezhetik meg a fejlesztéseiket, a dolgozóik továbbképzését és minden egyéb szakmai tevékenységüket. További előnyt jelent, hogy az önkormányzatok igyekeznek minden segítséget megadni az óvodák számára a működésükhöz, ismerik az adott település sajátosságait, esetleges problémáit. Ezért az országban működő állami óvodák felszereltségüket és lehetőségeiket tekintve legalább annyit képesek nyújtani az odajáró gyermekeknek, mint a magánintézmények. Az állami óvodák jellegzetessége, hogy a gyermekeket életkor szerint homogén és vegyes korcsoportokra bontva végzik a nevelő munkát. Az állami óvodákban az ellátás ingyenes, az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A szociálisan rászoruló családok kérelmezhetik a gyermekétkeztetésre vonatkozó ingyenességet, illetve kedvezményt. Összességében elmondható, hogy a normál ütemben fejlődő, egészséges gyermekek számára az állami óvodák biztosítani tudják mindazokat a feltételeket, amelyek ebben az életkorban az életszükségletük.

Magánóvodák

„A magánóvodák az állami megfelelőjükhöz hasonlóan szigorúan szabályozottak és ellenőrzöttek, ám létesítésük és fenntartásuk bonyolultabb és költségesebb. Többségük alapítvány által működtetett, de magánóvodának minősülnek az egyház üzemeltette intézmények is.” (http://www.koloknet.hu/ovoda/csaladi-napkozi-2/bolcsode-ovoda-es-csaladi-napkozi-a-mi-micsoda/) A magánóvodák egyik nagy előnye az állami óvodákhoz képest kisebb csoportlétszám. Míg az állami óvodák 25-30 fős csoportokkal dolgoznak, a magánintézményekben általában maximum 15 gyermek jár egy csoportba, ebből adódóan több idő és energia jut az egyéni bánásmódra és odafigyelésre. Éppen ezért többek közt azon gyermekek számára lehet ideális megoldás a magánóvoda, akiknek speciális odafigyelésre van szükségük. Akár azért, mert kiemelkedően tehetségesek valamiben, akár azért, mert valamilyen egészségügyi problémával küzdenek (például látás-, hallás, vagy mozgásproblémájuk van, autisztikus tüneteket mutatnak, stb). Az ilyen jellegű problémával küzdő gyermekekkel való foglalkozáshoz speciális ismeretek szükségesek. Ezért azok az óvodák, amelyek speciális problémával küzdő gyermekek felvételét vállalják, ilyen irányú végzettséggel rendelkező szakembereket – fejlesztőpedagógust, pszichológust, logopédust, mozgásterapeutát, stb. – is alkalmaznak. A magánóvodai ellátásért havi díj fizetendő. Egyes magánóvodáknál a befizetendő alapítványi támogatás tartalmazza a különórák (uszodalátogatás, lovaglás, stb.) díját is, más óvodákban ezeket az alapdíjon felül kell megfizetni.

Meg kell jegyezni, hogy a magánóvodák által nyújtott egyik előny – a kis csoportlétszám – bizonyos szempontból hátrány is. Napjainkban ugyanis az óvodáskorú gyermekek értelmi képességei igen gyors ütemben fejlődnek, ám az érzelmi intelligencia terén némi lemaradást mutatnak. A kisebb létszámú csoportban kevesebb olyan inger éri őket, és kevesebb alkalommal kerülnek olyan helyzetbe, aminek révén megtanulhatják a kapcsolattartás, az elfogadás, a szabálykövetés mikéntjét. A szülők azt szeretnék, hogy a gyermekük minél több dolgot megtanuljon az óvodában, ellenben a 3-7 éves korú gyermekeknek – életkori sajátosságaikból adódóan – nem erre van a legnagyobb szükségük, hanem a játékra, a mesére és a mozgásra. Óvodáskorban nem írni-olvasni kell tanulniuk, hanem fel kell készülniük az iskolára olyan értelemben, hogy hatéves korukra stabil, kialakult egyéniségük, képzelőerejük és kommunikációs képességük legyen.

Napközbeni gyermekfelügyelet (családi napközi)

A korábban családi napköziként ismert intézménytípust 2017-től felváltotta az ún. napközbeni gyermekfelügyelet, amely „nem oktatási-nevelési céllal nyújtott szolgáltatás azoknak a gyermekeknek, akik nem járnak bölcsődébe, vagy a köznevelési intézmények (óvoda, iskola) látogatása alól felmentéssel rendelkeznek. Az óvodába, iskolába járó gyermekek a kötelező óvodai nevelés idején kívül vagy a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokon való részvételen túl, valamint a köznevelési rendszer szüneteiben vehetik igénybe a napközbeni gyermekfelügyeletet. A napközbeni gyermekfelügyelet sajátos nevelési igényű gyermekek számára is nyújtható ellátási forma. A napközbeni gyermekfelügyelet 20 hetes kortól 14 éves korig fogadja a gyermekeket, sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a felső korhatár a 16. életév.” („Napközbeni gyermekfelügyelet – Szakmai iránymutatás 2017” www.macske.hu)

Napközbeni gyermekfelügyelet állami, nem állami, non-profit vagy for-profit gazdasági társaság, civil szervezet, vagy egyéni vállalkozó tarthat fenn az ellátást nyújtó saját otthonában, más, e célra kialakított helyiségben, a foglalkoztató által biztosított helyiségben (a munkahelyi bölcsődékhez hasonlóan), vagy a szülő, illetve törvényes képviselő saját otthonában. A napközbeni gyermekfelügyelet keretén belül legfeljebb 7 gyermek gondozható – a saját, máshol napközbeni ellátást igénybe nem vevő gyermeket is beleszámítva. Ha sajátos nevelési igényű gyermek számára az egészséges gyermekek ellátásával egy időben nyújt szolgáltatást a napközbeni gyermekfelügyelet, akkor egy sajátos nevelési igényű gyermek esetén összesen öt gyermek gondozható. Két vagy három sajátos nevelési igényű gyermek egyidejű gondozása esetén legfeljebb három gyermek gondozható. A napközbeni gyermekfelügyelet működtetéséhez költségvetési támogatás nem biztosított, a szolgáltatás igénybevételéért a szülő a szolgáltató által megállapított térítési díjat fizeti.

Források:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása – Magyar Közlöny 126. szám

http://www.koloknet.hu/ovoda/csaladi-napkozi-2/bolcsode-ovoda-es-csaladi-napkozi-a-mi-micsoda/

www.macske.hu (Magyarországi Családi Bölcsődék Közhasznú Egyesületének honlapja