Mit egyen az óvodáskorú gyermek?

Az egészséges táplálkozás a kisgyermekkori fejlődés egyik legfontosabb előfeltétele. A táplálkozási szokások gyermekkorban alakulnak ki, ezért sok múlik rajtunk, szülőkön, hogy gyermekünk megismerje az egészséges táplálkozás alapjait, és megszeresse azokat az ételféleségeket, amelyek tartalmazzák a szervezet működéséhez szükséges összes tápanyagot.

Mit tartalmazzon a kisgyermek étrendje?

Az óvodáskorú gyermekek megfelelő otthoni étkezésének kialakításához jó támpontot adhat az óvodákban alkalmazott étrend. „A gyermekek számára az óvodai nevelési napokon az óvodában déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést kell biztosítani.” (Gyvt. 21/A. § (1) bekezdés)

„A rendszeres, napi ötszöri étkezés gyermekkorban kiemelt jelentőségű, hisz ekkor alakul ki a későbbi évekre is átvitt étkezési ritmus, illetve a megfelelő ütemű fejlődéshez is elengedhetetlen, hogy a három főétkezés mellett, az állandó mozgásban lévő fejlődő csemete kisétkezéssel is megkapja a szükséges energiát és tápanyagokat” – hangsúlyozza a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. A táplálkozás alapját a fehérjék, zsírok, szénhidrátok, vitaminok, ásványi anyagok adják, ezért gyermekünk étrendje mind az öt csoportból – kenyérből és gabonafélékből, gyümölcs- és zöldségfélékből, húsokból, tejből és tejtermékekből, valamint növényi zsiradékokból – kell, hogy tartalmazzon élelmiszereket. Törekedjünk arra, hogy mindezek minden nap, lehetőleg minél változatosabb formában kerüljenek az asztalra. Ha a gyermek nem szívesen fogyasztja valamelyik alapanyagot (például a tökfőzeléket), ne erőltessük rá, de próbálkozhatunk másféle elkészítési móddal (például csőben sült tök, vagy krémleves). Figyeljünk a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre is, ugyanakkor mellőzzük a cukrozott, különböző adalékanyagot tartalmazó italok és üdítők adását. Különösen figyeljünk oda a folyadékpótlásra a nyári melegben, illetve sportolás közben, mivel a kisgyermekek nagyon könnyen kiszáradhatnak.

 Túletetés

A szülői, nagyszülői szeretet egyik megnyilvánulási formája a „túletetés”. Ez bizonyos fokig érthető annak fényében, hogy nagyszüleink generációja végigélte a háborút és az éhezést. „Most egyél, mert van mit, és nem biztos, hogy holnap is lesz!” Ez a fajta hozzáállás logikus volt a részükről, ma már azonban egészen más időket élünk. Tele van a hűtőnk csábító falatokkal, tömjük magunkba a készételeket, gyorsétterembe járunk, és a média tovább rontja a helyzetet a rengeteg élelmiszert reklámozó hirdetéssel. (Gyermekkori elhízás: Genetika, vagy életmód következménye? Interjú Prof. Dr. Szabó András egyetemi tanárral. Életmódi magazin 2018. október)

„Az elmúlt években végzett felmérések egyértelműen rámutattak arra, hogy már a gyermekeknél megfigyelhetőek azok a helytelen életmódbeli szokások, amelyek kihatnak a felnőttkorra és olyan krónikus betegségek kialakulásához vezetnek, mint a szív- és érrendszeri, a cukor- vagy számos daganatos betegség” – hívja fel a figyelmet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

Nassolás

Szinte nincs olyan gyermek, aki ne szeretné az édességet. Nem lehet cél, hogy teljes mértékben eltiltsuk gyermekünket az édességtől, de arra mindenképpen meg kell tanítanunk őt, hogy a desszert nem válthatja ki a főétkezést. Ezért célszerű egy-egy érkezést – de nem minden étkezést – követően megkínálni a gyermeket egy-egy kis szelet csokoládéval, vagy egy szelet süteménnyel. Ne feledjük: desszertként nem csak sütemény, torta, vagy csokoládé adható, hanem a gyümölcs is! Ha korlátok közé szorítjuk az édességfogyasztást, mégpedig úgy, hogy az ne szerepeljen a mindennapi étrendben, gyermekünk már óvodáskorban ehhez fog hozzászokni, és később – iskolás-, illetve felnőttkorban – sem fog az édességek rabjává válni.

Ételallergiák

Napjainkban egyre többször hallunk arról, hogy a gyermekek (és a felnőttek is) mind többféle élelmiszerre (tehéntej, búzaliszt, szója, stb.) mutatnak túlérzékenységet, ritkábban allergiát. Ilyen esetekben mindig a kezelőorvos és a dietetikus szakember útmutatása legyen az irányadó. Szerencsére a leggyakrabban előforduló ételallergiákban szenvedő gyermekek étkeztetését ma már az állami óvodák is tudják vállalni, ezért a szülők csak ezért nem kényszerülnek arra, hogy magánóvodai ellátást fizessenek. Minisztériumi rendelet szerint a diétás étrend „olyan ételekből összeállított étrend, amely különleges összetételére vagy az előállítása során alkalmazott egyedi eljárásra tekintettel olyan fogyasztók speciális táplálkozási igényeit elégíti ki, akik számára sajátos egészségi állapotuk bizonyos anyagok ellenőrzött mértékben történő fogyasztását teszi indokolttá.” (37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 2. §)

Végezetül fontos megjegyezni, akkor leszünk sikeresek gyermekünk egészséges táplálkozásra való nevelése terén, ha mi magunk mutatunk neki példát ebben. Ha olyan ételeket teszünk az asztalra, amelyek egészségesek, ugyanakkor mi is jóízűen megeszünk, gyermekünk is szívesen meg fogja azokat kóstolni és örömmel fogja fogyasztani.

Források:

Gyvt. 21/A. § (1) bekezdés

https://www.gyerekmosoly.hu/blog/az-egeszseges-taplalkozas-gyerekkorban-kezdodik/

https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/04/MTI1_Gyermekkor_felnottkori-_betegsegek_20141104.pdf

Gyermekkori elhízás: Genetika, vagy életmód következménye? Interjú Prof. Dr. Szabó András egyetemi tanárral. Életmódi magazin 2018. október

37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 2. §)Bukovicsné, N. J. (2012): Egészségfejlesztési feladatok az óvodában. In: Darvay, S. (szerk.): Tanulmányok a gyermekkori egészségfejlesztés témaköréből. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest. 54-66.p. ISBN:978963284268 http://old.tok.elte.hu/kutatokozpont/upload/publikacio/darvay/bukovicsne.pdf