Nyugtalanság, állandó mozgáskényszer és figyelemzavar: ADHD, de mi is ez?

Nyugtalanság, állandó mozgáskényszer és figyelemzavar: ADHD, de mi is ez?

Mozgásos nyugtalanság, hiperaktivitás, figyelemzavar. Mindezt a szakirodalom sokféle elnevezéssel jelöli. Az angol nyelvű szakirodalomban többnyire hiperaktivitással társuló figyelemzavarról beszélnek, és ADHD-val rövidítik. Ennek a tünetcsoportnak létezik egy másik elnevezése is: fimota, ami a Figyelem- a Mozgás és – aTanulászavar (FIMOTA) szavakból adódik. Ez egy tünet együttes és a mögötte álló, döntően biológiai probléma, amely a viselkedésszabályozás zavarát, a viselkedési kontroll kialakulásának nehézségét jelenti. Fontos, hogy ne csak észleljük, de azonosítsuk is a jeleket.

Kapkodás, rohanás, soha be nem fejezett könyvek, félbemaradt feladatok tömkelege. Állandó zűrzavar, átmeneti rend. Stresszes, rohanó világunk számos szereplőjének életére igaz lehet mindez, vannak azonban olyanok, akik magukban hordozzák a káoszt. Hogyan szűrhető ki és kezelhető egy folyamatosan pörgő, figyelemzavaros gyermek, felnőtt?

„Úgy döntesz, kitakarítod a szobád. Fölveszel a földről egy könyvet, hogy visszatedd a polcra. Eközben észreveszed, hogy két verseskötet nincs egymás mellett a polcon. Feledve a földön heverő könyvkupacot, beleolvasol. Az egyik versben találsz egy utalást, ami arra késztet, hogy utánanézz a lexikonban – és máris elvesztél. Egyik hivatkozás a másikhoz vezet. Egy árva zokni párját kezded keresni, ami már talán örökre elveszett, ám egy másik földön heverő ruhadarabról eszedbe jut, hogy még ki kell mosnod egy adagot. Miközben a mosnivalóval a kezedben a mosógép felé tartasz, megcsörren a telefon, a terved, hogy a szobádat rendbe hozd, dugába is dőlt”.

Mintha egy megszokott hétköznap pillanatfelvételeit látnánk. A néha már-már uralhatatlan káoszt, a türelmetlen izgágaságét, a szanaszét kalandozó gondolatokat, a folyamatosan félbeszakított párbeszédeket, a „csak semmiről le nem maradni” állandó lüktetését… És a gyermekkort, az őrületbe kergetett embereket a megannyi, záporozó kérdéssel, a folyamatos zsizsegéssel, amikor egyetlen gondolat, szó nem tartható féken. A tengernyi intővel és képtelen helyzettel. Mert mindig mindenhol és mindenben ott akar lenni. Miközben valójában sosincs ott egészen. Mert képtelen akár 45 percet is végig ülni, a száját befogva csak figyelni. Rohan, késik, töri magát össze és mindent azonnal akar.

A diagnózis: ADHD, azaz figyelemzavaros hiperaktivitás. Gyermekek milliót érinti a világon, de felnőttkorra is áthúzódhat. Az ADHD része a figyelem fenntartásának zavara, a túlzott aktivitás és az impulzív viselkedés. Hangulatváltozások, gyerekes érzelmi reakciók, munkamánia, állandó türelmetlenség és nyughatatlanság. Ami miatt lényegében nem tudunk beteljesedni.

Képzeljünk el egy gyermeket, aki egy olyan szobában van, ahol mindenki egyszerre beszél, és aztán megkérdezik tőle, mit is mondott X. Y. Nyilván képtelenség, hogy megmondja. Na, ezt éli meg egy ADHD-s gyerek. Többnyire rettentő gyorsan beszélnek, egyik gondolatuk ugrál a másikra, folyton félbeszakítják beszélgetőpartnereiket. Képtelenek várni, mindent azonnal akarnak. Folyamatos cselekvési kényszerük van. De ez mind akaratlan. Az ilyen gyermekről leginkább azt gondolják, hogy dacos, szemtelen és kezelhetetlen, pedig lényegében csak nem ura önmagának. Valahogy a fejlődésük során úgy alakult, hogy nem a szokásos módon vannak az idegszálaik bekötve. Az előítéleteket ráadásul erősíti, hogy bizonyos esetekben nagyon is képes koncentrálni, sőt. Csakhogy a megszokottnál sokkal jobban kell, hogy lekösse valami ahhoz, hogy figyelni tudjon, máskülönben az agy képtelen a koncentrációra. Ez azonban nem az ő döntése, nem szántszándékkal engedetlen vagy figyelmetlen. A gyermekkori ADHD-ban jellemző az önértékelési zavar, a családi kapcsolatok problémái és rossz iskolai teljesítmény. A hiperaktív tünetek a serdüléssel mérséklődhetnek. Gyakori, hogy az ADHD felnőttkorban is megmarad, hasznos stratégiákkal azonban képesek “uralni a helyzetet”. A figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD) több fiút érint, mint lányt, a lányoknál inkább a figyelmetlenség (ADD) a jellemző. Nincsen oki kezelés, de a tüneteket jól lehet befolyásolni, gyógyszeres és viselkedésterápiás úton. A korai diagnózis és megfelelő kezelés jelentősen javíthatja a betegség kimenetelét. Viszont fontos: a legtöbb gyermeknél előadódhat figyelmetlenség, hiperaktivitás, hirtelen, heves viselkedés egy-egy alkalommal. Addig nem szabad valakit ADHD-snak minősíteni, amíg csak egyszerűen különbözik testvéreitől és barátaitól.

ADHD-tünetek

  • A koncentrált figyelem zavara
  • Gyakori álmodozás napközben
  • A gyermek nem képes utasításokat végrehajtani, nem figyel
  • Feladatokat, aktivitásokat nem képes rendszerezni
  • Feledékenység, tárgyak elvesztése
  • A gyermek nem fejezi be a házifeladatot, nem készül a különórára
  • Könnyen eltéríthető, elterelhető
  • Gyakran babrál valamivel, fészkelődik a helyén
  • Nem képes egy helyben maradni, mintha állandóan mozogni szeretne
  • Rendkívül sokat beszél, fecseg
  • Félbeszakítja más játékát, beszédét
  • Nem képes kivárni a sorát egy közösségi helyzetben

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Ha a szülő meggyőződött arról, hogy gyermeke ADHD-gyanús, érdemes felkeresni a házi gyermekorvost. Lehet, hogy ő tovább küldi, de először belgyógyászati vizsgálatot kell végezni, hogy nincsen-e esetleg valamilyen más, pl. hormonális betegség a háttérben. Ha a gyermeket már kezelik az ADHD kapcsán, akkor rendszeres pszichoterápiába, majd kontrollokra kell járni, amíg a tünetek jelentősen nem javulnak. Kapcsolódhat hozzá. tanulási nehézség, kommunikációs zavarok, szorongás, depresszió.

ADHD-diagnosztika

Általában mondható, hogy a gyermek addig ne kapja meg az ADHD “címkézést”, amíg nem igazolódik, hogy a betegség tünetei (otthon és az iskolában egyaránt) okozzák a problémákat, és ezek folyamatosan jelen vannak. Speciális diagnosztikus teszt nincsen, de a gondosan feltérképezett előzményekből és a részletes szakorvosi/pszichológiai vizsgálatokból megállapítható, hogy fennáll-e az ADHD.

És mik a kezelés alapjai?

A pszichoterápia mellett a gyógyszeres kezelés, betegoktatás, tréning, tanácsadás. A tünetek jól mérsékelhetőek, de oki kezelés nincsen. A gyermekek részére viselkedésterápiás kiscsoportban való részvétel, a szülők és pedagógusok számára szülő/pedagógus tréningek javasoltak a tünetek megértése és a gyermek segítése céljából. Gyógyszeres terápia hatékonyan csökkenti a tüneteket, melyek nem azonnal javulnak, csak kitartó terápiás segítség hoz eredményt. A tünetek csökkenése, megszűnése után is fontos a rendszeres kontroll.

Forrás:

https://www.egeszsegkalauz.hu/betegsegkereso/mentalis-betegsegek-viselkedeszavarok/figyelemzavaros-hiperaktivitas-gyermekkorban-adhd/38mqj42

Korábbi saját interjú dr. Máté Gáborral

Hasonló cikkek...