Szobatisztaság: a vizelettartás kérdéseiről
A szobatisztaságra szoktatás módja és időpontja kulturálisan igen nagy különbségeket mutat. Az élet korai szakaszában az ürítés még automatikus. Az akaratlagos kontroll elsajátítása az ürítést vezérlő izmok felett a fejlődés során alakul ki. A kisgyermeknek testileg elég érettnek kell lennie ahhoz, hogy a hólyagjából és a végbeléből eredő érzékelő pályák az agykéregbe jeleket tudjanak továbbítani. Valódi szobatisztaságról akkor beszélünk, ha egy kisgyermek képes észlelni a vizelési vagy székelési ingert, valamint vissza is tudja tartani a vizeletét és a székletét, amíg eljut a bilihez vagy a mellékhelységbe. Ahhoz, hogy egy gyermek egy ilyen komplex tevékenység elvégzésére képes legyen, elengedhetetlenül fontos a megfelelő idegrendszeri és pszichés érettség. Ezért nem szerencsés minél hamarabb szobatisztaságot erőltetni a gyermekünkre. A szobatisztaság a gyermekek nagy többségénél 2,5-4 éves kor között, az ágytisztaság – amikor már a gyermek álmában sem történnek „balesetek” – ennél még később, körülbelül 3,5-4 éves korban alakul ki.
Mikortól kóros a bevizelés?
Az enuresis nocturna, vagyis éjszakai ágybavizelés, az alvás közben bekövetkező akaratlan bevizelést jelent. Amennyiben egyéb tünetek is társulnak hozzá, vagy nappal is jelentkezik, akkor enuresis diurna az elnevezése. Mivel a normál vizeletürítés, illetve a vizeletürítés gátlásának kialakulása általában 5 éves életkorra befejeződik, akkor tekinthető kórosnak és igényel orvosi kivizsgálást az enuresis, ha ezen túl is fennáll az ágybavizelés. Az éjszakai ágybavizelés a harmadik leggyakoribb gyermekbetegség, egyes becslések szerint ma Magyarországon 70-90 ezer gyermek szenved ebben a betegségben. Az enuresis gyakrabban fordul elő fiúgyermekek és elsőszülöttek körében. Amennyiben valamelyik szülő szenvedett enuresisben, úgy 40 százalék a valószínűsége, hogy a gyermeknél is kialakul a betegség, ha pedig mindkét szülő érintett volt gyerekkorában, úgy a hajlam valószínűsége már 70 százalékra emelkedik.
Az ágybavizelés okai
Az ágybavizelés hátterében pszichés eredetű ok, illetve szervi megbetegedés is állhat.
A szülők gyakran gondolják, hogy az éjszakai ágybavizelés elsősorban pszichés eredetű probléma, a gyakorlatban azonban az esetek kisebb hányada vezethető csak erre vissza. Ilyenkor kiváltó ok lehet az elszenvedett lelki trauma, például a családban történt haláleset, válás, vagy költözés. Az idősebb testvéreknél gyakran tapasztalható az enurézis megjelenése, ha kistestvérük születik, ugyancsak gyakran jelenik meg az enurézis valamilyen akut állapot, például kórházba kerülés, a szeparáció bizonyos esetei kapcsán.
A szervi okok között szerepel az agy és a húgyhólyag közötti kapcsolat: előfordulhat, hogy az agy nem reagál megfelelő módon a húgyhólyagnak a jelzésére, mert a két szerv közötti reflexkapcsolat még nem alakult ki. Az éjszakai ágybavizelést kiváltó másik leggyakoribb ok a vizelet mennyiségét szabályozó rendszer zavara, ami az esetek 70 százalékában áll fenn. Ebben az esetben a szükségesnél kisebb mennyiségben termelődik a beteg gyermek szervezetében a vizelet mennyiségének szabályozásáért felelős hormon, amely csökkenti az éjszakai vizeletképződést, és annak az alacsony szinten tartását. Az ágybavizelés hátterében állhat továbbá a fejletlen, nem megfelelő kapacitású húgyhólyag, ami lehet veleszületett, vagy szerzett betegség. A húgyhólyag kóros elváltozása szintén a kiváltó okok között szerepel, ahogy a húgyúti gyulladás is, mely esetben az ágybevizelés csak átmenetileg jelentkezik. Ágybavizelés kialakulhat nagy mennyiségű délutáni és esti folyadékfogyasztás és a késői lefekvés miatt is.
Kivizsgálás
Mivel az 5 éves kor felett jelentkező bevizelés orvosi kivizsgálást igényel, célszerű elsőként a házi gyermekorvoshoz fordulni a problémával. Ennek során az orvos részletesen kikérdezi a szülőt és a gyermeket a folyadékfogyasztási szokásokról és a vizeletürítés napi megoszlásáról. Sok információ nyerhető a vizeletmennyiség mérésével és a vizeletsugár alaposabb megfigyelésével. Fizikális vizsgálattal, vizelet fajsúly és vizelet rutin vizsgálattal, valamint a vesefunkció felmérésére szolgáló vérvétellel már önmagában is jól szűrhető a betegség. Hasi ultrahang, illetve más fájdalommentes vizsgálatok is szükségesek lehetnek az enuresis okának tisztázása érdekében. Amennyiben semmilyen kóros elváltozás, vagy egyéb, orvosilag indokolható ok nincs a háttérben, akkor pszichológiai vizsgálattal tisztázandó a pszichés háttér.
A betegség kezelése, gyógyítása
A gyermek kivizsgálásának eredményei alapján minden esetben személyre szabott kezelést kell kezdeni. A szervi eredetű enuresis kezelése elsősorban urológus és nefrológus szakorvosi feladat. A nem gyógyszeres kezelési mód lényege, hogy életmódbeli változásokkal, figyelmeztető rendszer segítségével, folyadéknapló vezetésével, sikernaptárral, illetve hólyagtréninggel segítik a betegség megszüntetését. A kezelés alapja minden esetben az egyenletes napszaki elosztású folyadékbevitel. Lényeges, hogy a gyermek rendszeresen menjen pisilni, és ne halogassa a vizeletürítést. Az éjszakai ébresztés módszere többnyire nem vezet sikerhez, mivel a gyerekek többsége nehezen ébreszthető fel teljesen, így félálomban az idegződik be, hogy ilyenkor szabad ellazítani a hólyagzáró izmokat, amivel csak megerősítjük az éjszakai ágybavizelést. Másrészt minden gyermeknek szüksége van a nyugodt, zavartalan alvásra az egészséges fejlődéshez.
Bizonyos esetekben a kezelőorvos gyógyszeres kezelést javasolhat. Amennyiben gyakori kis mennyiségű vizelés (kis kapacitású húgyhólyag), vagy gyakori vizelési késztetés a tünet, a hólyagkapacitás gyógyszerrel növelhető az éjszakai időszakra.
Ha az éjszakai vizelet mennyisége nagy és alacsony koncentrációjú, gyógyszer alkalmazásával csökkenthető az éjszakai vizelet mennyisége, illetve növelhető a koncentráltsága. Előfordulhat, hogy a sikeres kezeléshez a különböző készítmények megfelelő kombinációja szükséges.
Fontos tudni, hogy a bevizelés nem neveletlenség, dac, ellenszegülés vagy rosszaság, szándékos „kiszúrás”. Semmiképpen nem szabad szigorúbb nevelési fellépéssel, tiltással, megalázással, a nyomok eltakaríttatásával kezelni ezt a problémát. Az enuresis leküzdésében sokat segíthet a szeretetteljes, biztonságot adó családi légkör, a pozitív hozzáállás és az odafigyelés. Az éjszakai bevizeléssel küzdő gyermekeknél gyakran észlelhető pszichés eltérés, ami a következménye, nem pedig okozója a betegségnek. Éppen ezért, a pszichés eltérések megelőzése miatt fontos az időben elkezdett, gyermekpszichiáter vezette kezelés. Az enuresis 14 éves korra 90 százalékban megszűnik, felnőttkorra csak ritkán marad fenn.
Források:
https://www.bethesda.hu/kisokos/ejszakai-agybavizeles
https://mindsetpszichologia.hu/2018/09/27/tenyek-es-tevhitek-a-konfliktusmentes-szobatisztasag/