Láthatatlan kínok: a poszttraumás stresszbetegség
Sajnálatos módon nem csak a felnőttek, hanem a gyermekek is áldozatai vagy szemtanúi lehetnek olyan ijesztő, megrázó eseményeknek, amelyek a későbbiekben negatívan befolyásolhatják a lelki egyensúlyukat. A poszttraumás stressz zavar (PTSD) a definíció szerint: „Valós vagy fenyegető halál, komoly sérülés vagy testi/szexuális erőszak megtapasztalása közvetlen átéléssel vagy szemtanúként, vagy közeli családtagot/barátot ért traumatikus esemény híre által, a traumatikus események averzív részleteinek megtapasztalása által (pl. a helyszín látványa stb.).” (Gyermekkori szorongásos zavarok ellátásának szakmai irányelve. Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egészségügyért Felelős Államtitkárság; Egészségügyi Szakmai Kollégium) Traumatikus élményt jelenthetnek a természeti katasztrófák, a súlyos balesetek, az erőszakos cselekmények – a fizikai vagy szexuális bántalmazástól kezdve a túszejtésen át egészen a gyilkosságig –, de traumatizálhat egy állattól elszenvedett sérülés, vagy egy életveszélyes betegség is.
Nem csak az imént felsorolt események bármelyikének átélése idézhet elő poszttraumás stressz zavart, hanem annak megélése is, ha valamely közeli hozzátartozó, szeretett személy szenvedte azt el. Traumatizálhat akár egy utcán, vagy televízióban végignézett baleset illetve erőszakos cselekmény is.
Mik a tünetek?
A gyermek – hetekkel a történés után is- állandóan újraéli a traumás eseményt, vagyis az emlékképek akaratlanul visszatérnek rémálmok formájában. A múltat újraélheti ismétlődően, játék közben is. A veszélyhelyzet elmúltával is érezheti azt, hogy az esemény meg fog ismétlődni, ami félelemmel tölti őt el. Minden olyan személyt illetve helyzetet igyekszik elkerülni, aki vagy ami az eseményre emlékezteti. Csökkenhet az érdeklődése, közönyössé válhat, elidegenedhet olyan személyektől, akikhez kötődött. Ingerlékennyé válhat, dühkitöréseket, önbántalmazó viselkedést tanúsíthat, vagy éppen fordítva, túlzottan megriadhat bizonyos dolgoktól (például zajoktól). Előfordulhatnak koncentrációs nehézségek, zavart szenvedhet az éjszakai pihenés.
Nézzük meg életkoronként, hogy mikor milyen tünet megjelenése adhat okot a PTSD gyanújára! Bölcsődés és óvodáskorban a traumás élményt átélt gyermek visszahúzódóvá, közömbössé válhat. A korábban megbízhatóan szobatiszta gyermek éjszakánként újra bevizelhet, vagy egyéb testi tüneteket – például fejfájást, hasfájást – produkálhat. Elveszítheti a szóbeli kifejezőképességét, akár meg is némulhat. Közvetlenül az eseményt követően álmában visszatérhetnek annak képei, később az eseményhez nem kapcsolódó rémálmok gyötörhetik. Az iskolásoknál szintén előfordulhatnak lelki eredetű testi panaszok. Nyugtalanná válhatnak, a traumás eseményt gyakran emlegethetik. Csökkenő érdeklődést mutathatnak a korábban kedvelt, örömet okozó foglalatosságok iránt. A serdülők iskolakerülővé válhatnak, súlyos esetben akár ki is maradhatnak az iskolából, csavaroghatnak, alkoholhoz vagy drogokhoz nyúlhatnak, és akár lopásra vagy betörésre is vetemedhetnek. Korai és kicsapongó szexuális élet vagy házasságkötés is előfordulhat azoknál a kamaszoknál, akik valamilyen traumás élményt éltek át. Megváltozhat az elképzelésük a jövőről: kijelenthetik, hogy soha nem fognak megházasodni és nem fognak gyermeket vállalni, vagy nem akarnak továbbtanulni, később munkát vállalni.
Hogyan kezelhető?
A PTSD tüneteit a kisebb gyermekek általában nem képesek azonosítani illetve megfogalmazni. Ezért bizonytalan testi tünetek – fájdalmak (fejfájás, hasfájás) vagy étvágytalanság, alvászavar – esetén először gyermekorvost vagy a házi gyermekorvost érdemes felkeresni. Ha az orvos nem igazolja valamilyen testi betegség meglétét és szükségesnek véli, szakellátásba (gyermekpszichiátriára) irányítja a gyermeket. „A rutin szűrés során fontos rákérdezni, hogy a fiatal átélt-e traumát (például bántalmazást, balesetet) a szorongásos tünetek megjelenését megelőzően. Ha történt ilyen esemény, a gyermektől meg kell kérdezni a PTSD tüneteit is.” (Gyermekkori szorongásos zavarok ellátásának szakmai irányelve. Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egészségügyért Felelős Államtitkárság; Egészségügyi Szakmai Kollégium)
A PTSD kezelésének elsődleges célja, hogy a negatív esemény miatt sérült gyermek ne csak tudati szinten értse meg a veszély megszűnését, hanem érzelmileg is megtapasztalja a biztonságot. Ennek révén érhető el, hogy a gyermek ne féljen a traumatikus esemény megismétlődésétől, és le tudja zárni magában a kóros folyamatot. Mindez nem csak a szakemberrel folytatott beszélgetések során, hanem viselkedésterápia, a negatív esemény lerajzolása vagy akár eljátszása révén is megvalósítható. Ezekre a foglalkozásokra azért van szükség, hogy biztonságos közegben történjen meg a trauma feldolgozása, mégpedig úgy, hogy ahhoz a továbbiakban ne kapcsolódjon semmilyen negatív érzés. A PTSD kezelésében eredményesen alkalmazható a családterápia és a szorongásoldó gyógyszeres terápia is. Azoknak a szülőknek, akik idegenkednek attól, hogy gyermekük gyógyszert szedjen, azt tanácsoljuk, hogy bízzanak a szakember tudásában és szakértelmében. Higgyék el neki, hogy csak abban az esetben fogja javasolni a gyógyszeres terápiát, ha az valóban elősegíti a gyermek állapotának javulását.
Végezetül fontos megjegyezni, hogy a biztonságérzés megteremtése nem csak a sérült gyermekkel foglalkozó szakember, hanem a szülők feladata is. „A szülők sokat segíthetnek a gyermekeiknek azzal, hogy a jelentkező problémákat nem bagatellizálják el, nem próbálják önmaguk megoldani és kezelni a súlyosabb problémákat, hanem szakemberek segítségét és tanácsát kérik.”
(https://www.szszbmk.hu/pdf/nyh/osztaly/gyereko/tajekoztato_szorongasos_zavarok.pdf)
Forrás:
Gyermekkori szorongásos zavarok ellátásának szakmai irányelve. Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egészségügyért Felelős Államtitkárság; Egészségügyi Szakmai Kollégium
https://www.informed.hu/betegsegek/psy/anxiety/poszttraumas-stresszbetegseg-gyermek-es-serdulokorban-20688.html
https://traumakozpont.hu/beszeljunk-a-ptsd-rol
https://www.szszbmk.hu/pdf/nyh/osztaly/gyereko/tajekoztato_szorongasos_zavarok.pdf