Internetes zaklatás

A magyar társadalom 79 százaléka rendszeres internethasználó, a 10-18 éves gyerekek 88 százaléka rendelkezik profillal közösségi oldalakon. A hazai adatok szerint a gyerekek 80 százaléka nagyon súlyos problémának tartja az online bántalmazást, súlyosabbnak, mint a fizikai vagy lelki erőszakot. A gyerekek esetében sajnos nem tudunk pontos számokról beszélni, hiszen ezt a legtöbben szégyennek, titkolnivalónak élik meg, és még egy kutatás során sem vallják be, hogy valaha áldozattá váltak. Az UNICEF és a Telenor közös kutatásából azt az eredményt kapták, hogy a gyerekek harmadát zaklatták már valamilyen online felületen.

Az „internetes zaklatás” magyar kifejezés. Az angol elnevezés, a „cyberbullying” azaz a „cyber” térben történő zaklatás a definíció szerint gyermek és gyermek közötti zaklatás, tehát amikor a gyerekek egymást gúnyolják, csúfolják, zaklatják az interneten. De áldozatai lehetnek teljesen ismeretleneknek is. A zaklatásnak számos formája fordulhat elő. Történhet úgy, hogy e-mailen küldözgetnek üzeneteket, amelyekben fenyegetnek vagy kiközösítenek valakit. Ma már a mobiltelefon olyan eszköz, ami helyettesíti a számítógépet, így telefonon keresztül is küldhetnek szöveges üzenetet, fényképet a másikat megalázó helyzetekről. Vannak blogok, internetes naplók, amelyekben mindenfélét írhatnak a gyerekek egymásról, itt is gyakori, hogy valakit kipécéznek.

Megannyi biztonsági információt hallottunk már a virtuális világgal kapcsolatban, ki gondolná azonban, hogy egy ártalmatlannak tűnő telefonos-internetes chat program is hordozhat veszélyeket magában? És akkor felbukkant Momo. A horrorisztikus profilkép mögött rejtőző alak üzenetekkel kezdi bombázni azt, akit épp elér. Egy felnőtt talán észbe kap, hogy ez valamiféle buta vicc, vagy zaklatás, azonban mit kezd egy gyerek a kéretlen, ijesztő tartalmú képi és szöveges üzenetekkel? Dr. Deliága Éva gyermekpszichológus blogjában foglalkozik ezzel a jelenséggel. Szerinte egy olyan gyerek, aki elszigetelődött, szorongó és magányos, talán senkivel sem osztja meg ezt a titkot, és Momo nyert. Learathatja azt a nyereséget, hogy valakiben félelmet ébresztett, valakinek álmatlan éjszakát okozott. Ha egyáltalán ez volt a cél. Egy olyan gyerek azonban, akinek jó megtartó közege van, aki bizalommal fordul a szülei felé, talán már ott megússza a Momo kalandot, hogy még mielőtt szorongást okozna számára egy ismeretlen szándékú idegen közeledése, máris beavatja a szüleit, akik segíthetnek neki abban, hogyan tudja magát megvédeni az ilyen hatások elől. A 9-12 éves korosztályban lévők közül sokaknak már van saját mobil telefonja. Ez az a korosztály, ahol néhány éve a ’Bloody Mary’ legenda tarolt, amikor azt terjesztették egymás közt a gyerekek, hogy éjfélkor majd eljön Bloody Mary szelleme és kárt tesz bennük. És itt jön a logikai csavar, mert a legenda úgy szólt, hogy, aki nem hisz benne, azt előbb fogja kinyírni a szellem. Ha hiszek benne, megtalál, ha nem, akkor is. Több gyerek járt szorongásoldó pszichológiai terápiára emiatt, mert hetekig nem tudtak aludni, és elhatalmasodott rajtuk a félelem. A Momo fajta vírusok is ezért veszélyesek. Mert gyorsan terjednek, és egy nagyon sérülékeny és befolyásolható korosztályt céloznak, akinek túl gyakran van arra lehetősége, hogy mindenféle kontroll nélkül internetezzen.

A kiskamasz-kamasz korosztályra jellemző, hogy nagyon sokat adnak társaik véleményére, és kialakulóban van az identitásuk. Mint korábban a Kék Bálna veszélyes játéknál, a Momo is hasonló sémára, egyre nehezedő kihívásokra épül. A gyerekek ebben a korban azért különösen fogékonyak erre, mert sem szellemi sem testi energiájuk nincs kellőképpen kihasználva, nincsenek jól lekötve. Vágynak arra, hogy bizonyítsanak, hogy kiderüljön a maguk és a világ számára, hogy ők valamiben a legjobbak. „Meg mered csinálni?” – kérdezik egymástól is, és az a menő, aki bevállalósabb.

A zaklatást az egyszeri bántalmazástól vagy más konfliktushelyzettől három tényező különbözteti meg. Egyrészt erős, negatívan befolyásoló hatása van, a zaklatás áldozata nem tudja élni a mindennapi életét a zaklató tevékenységének következtében – például mert állandóan félelemben vagy bizonytalanságban él. Másrészt a zaklatás nem feltétlenül szabályos időközönként, de ismétlődik, a bántalmazó rendszeresen visszatér az elszenvedőhöz, és megismétli a cselekedetét, legyen az fizikai, szóbeli vagy szexuális tevékenység. A harmadik kritérium az erőviszonyok eltolódása: a zaklatás során a bántalmazó fél mindig több hatalommal rendelkezik, és ezt fitogtatja is a zaklatás során. A virtuális felületeken a zaklatótól nem lehet fizikailag eltávolodni, a bántalmazás nem szűnik meg hétvégén vagy az iskolai szünetben.

A nagy különbség az internetes vagy újmédiás zaklatás és a hagyományos, iskolai zaklatás között az, hogy az újmédiában, a világhálón nincs egyetlen perc szünet sem. Nincsenek fizikai vagy földrajzi határok. A háló teljesen körbevonja ezt a generációt, egyrészt állandó, szünetmentes jelenlétre hívja, másrészt folyamatosan kommunikál vele, akár – mint a zaklatás során is – rettenetes, bántó üzenetekkel. A másik fontos momentum, hogy mindig van egy olyan mozzanata, ami a valóságos életből indul, és ennek nyomán indulnak el a különböző típusú zaklató folyamatok: a szidalmazás, a lejáratás, az önazonosság ellopása.

Tanács gyerekeknek, ha internetes zaklatás éri őket

1. Állj le! Ne reagálj azonnal. Blokkold a csatornát!
2. A lehető összes módon korlátozd és szakítsd meg a kapcsolat lehetőségét a zaklatóval.
3. Mondd el, mi történik veled! Szüleidnek, egy megbízható felnőttnek, tanárodnak vagy barátodnak.

És négy szabály a szülőknek

1. A legfontosabb, hogy tisztában legyen a gyerek az online zaklatás fogalmával.
2. Nagyon fontos, hogy a szülővel jó legyen a viszony, hogy a gyerek elmondja a szülőnek, ha online zaklatják.
3. A nem kívánatos üzeneteket el kell menteni, hiszen ezek a bűncselekmény bizonyítékai.
4. Mivel egy ilyen esetben az elszenvedő gyermek sérülhet is, mindenképp javasolt szakember (pszichológus, szociálpedagógus) megkeresése is, akivel megbeszélheti a gyerek azt, hogy ez őt hogyan érintette. Ugyanis ez nagyon komoly fóbiákat szülhet egy gyerekben. Akár előfordulhat, hogy a későbbi párkapcsolatára negatív hatással lehet.

Forrás:
https://unicef.hu/cyberbullying/
https://folyoiratok.ofi.hu/uj-kozneveles/internetes-zaklatas
https://deliagaevagyermekpszichologus.blog.hu/2018/08/06/momo_az_internet_reme