Személyiségünket, társadalmi viselkedésünket, életminőségünket humán kötődéseink száma, tartalma, motívumai határozzák meg. Kapcsolódásaink ereje, iránya (kihez vonzódunk), funkciója szintén befolyással van a jelen, és egész jövendő életünkre. A kora gyermekkortól megtapasztalt élmények kijelölik annak útját, hogy identitásunkat zavartalanul, mi módon találjuk meg, hogy az adott életkornak megfelelően kialakul-e felelősségtudatunk....
Az egyén személyiségfejlődésében, kiegyensúlyozottsága, belső harmóniája kialakulásában, a közösségbe illeszkedésében nagy szerepet töltenek be mindazon érzelmi, fizikai tapasztalatok, pozitív élmények, amelyek születése óta (fogantatása után) érték őt. Aki kezdetektől kellő figyelmet, törődést, védelmet kapott, s így biztonságos kötődése alakult ki az őt gondozó elsődleges személlyel (többnyire az anyával)...
A kötődésnek életkoronként mások a jellemzői, motívumai, irányai. Az első közösségi közegbe kerülés (bölcsődéről, vagy óvodáról legyen is szó) lényegi változást jelent. De a legjellegzetesebb váltás iskoláskor tájékán következik be. A kötődéselmélet szerint a biztonság-élmény korai megtapasztalása (vagy elmaradása) építi ki a gyermekben a későbbi kapcsolatait is megalapozó...
Az újszülött babának az édesanyjával (az őt ellátó más gondozóval – legyen apa, nagyszülő, örökbefogadó- vagy nevelőszülő) kialakuló szoros kapcsolatát a pszichológia biztonságos kötődésnek nevezi. Ez a pozitív érzelmekkel átszőtt erős kölcsönös vonzódás, optimális körülmények között, a kisgyerek 6-8 hónapos kora körül kezd kialakulni és egy-másfél éves korára...
A tizenéves korban elkövetett öngyilkosság komoly és egyre növekvő társadalmi problémát jelent. Az öngyilkosság a serdülőkés fiatal felnőttek körében a harmadik helyen áll a halálokok listáján. A tinédzserkor számos érzelmi megterhelést, stresszt jelenthet a fiatalok számára. A reménytelenség érzete gyakran vezethet meggondolatlan és végzetes cselekedetekhez. Az öngyilkos magatartás...
„Gondolsz-e olyat, hogy nem vagy elég jó, nem vagy olyan jó, mint a többi gyerek, hogy teher vagy a családod, környezeted számára? Gondolsz-e arra, hogy jobb lenne, ha nem élnél? Gondoltál-e, vagy gondolsz-e arra, hogy megölöd magad? Esetleg arra is gondoltál, hogy hogyan, mikor tennéd meg? El is...
Kamaszkorú gyermekeknél gyakran fordul elő, hogy rosszkedvűek, ingerlékenyek, unottak, mintha semmi nem érdekelné őket. Nehéz megállapítani, hogy tinédzserkori hangulatingadozásról, vagy depresszióról van szó. Tudjuk, hogy a tizenévesek testében végbemenő hormonális változások komolyan befolyásolják a viselkedésüket. Gyakran bizonytalanok, ingerlékenyek, agresszívek, rosszkedvűek, könnyen sírva fakadnak. Fontos tudni, hogy ez a...
Nem múlik a rosszkedved? Nem kell így lennie! Gyakran búslakodsz? Ingerlékeny, veszekedős lettél? Apróságok miatt is „felkapod a vizet”, könnyen méregbe gurulsz? Nem okoz örömet a hobbid, amivel korábban annyira szerettél foglalkozni? Kerülöd a barátaidat? Megváltozott az étvágyad? Gondod van az alvással? Nem tudsz úgy figyelni az iskolai...
Ahogy a felnőtt emberek esetében, úgy a gyermekeknél is előfordulnak átmeneti stresszes állapotok, amikor valami szorongást vált ki bennük. Ezek az események jó esetben hamar lecsengenek, azonban ehhez az is szükséges, hogy a gyermek úgy érezze, bizalommal fordulhat a szüleihez, akik megértik, és segítenek feldolgozni a történteket. Időnként...
Tudjuk mindannyian, hogy minden szülő mindenből a legjobbat szeretné megadni gyermekének, s ezen igazság alól nem kivétel a táplálkozás sem. De mi is a legjobb? Erre keresünk választ az alábbiakban. A gyermekek egészségének megalapozásában nagy szerepe van a szülőknek azért, mert a szülői példa jelentősen befolyásolja azt, miként...