A serdülőkor a gyermekkorból a felnőttkorba való átmenet időszaka, s általában a testi fejlődés megelőzi a lelki fejlődést. Kialakulhat emiatt, hogy a gyermek ugyan intellektuális és testi fejlődés szempontjából már a felnőtt szintjén áll, ám érzelmileg és szociálisan még valójában gyermek. Megindul az identitás kialakítása, és a felnőtté...
Az autizmus jelen tudásunk szerint gyógyíthatalan neurológiai állapot, az idegrendszeri fejlődés zavara, különbözőek jellegzetes viselkedési megjelenései. Ez a zavar befolyásolja a fejlődést, illetve a viselkedést egy egész életen át, gyógyítani egyelőre nem lehet, hiába kardoskodnak a védőoltások ellen az oltásellenesek és hirdetik magukat a diétaguruk, mint biztos megoldást...
Túlzás nélkül állítható, hogy a szülők többsége jobban szorong az iskolától, mint gyermeke, aki jellemzően tele van kíváncsisággal, várakozással az iskolakezdés miatt. Ha a gyermek iskolaérett, akkor nincs akadálya annak, hogy az elkövetkező szeptemberben az iskolapadba üljön, és megkezdje tanulmányait alapfokon. De mit is jelent az iskolaérettség vagy...
Attól, hogy egy gyermek mentális problémákkal küszködik, még egyáltalán nem biztos, hogy pszichiátriai beteg. Szakértők szerint a fogyasztói társadalmakban nagyjából mindenhol a gyerekek 20-25 százaléka küszködik ilyen gondokkal, ezek közül a leggyakoribbak a szorongásos zavarok. A szülők gyakran bűntudatot éreznek, és szégyellik magukat, mert úgy gondolják, ők rontottak...
Milyen jelekre, változásokra kell odafigyelniük a szülőknek az egyébként nagy viselkedésbeli változatosságot mutató gyermeküknél; hogyan lehet az életkorral járó viselkedési változásokat megkülönböztetni a lelki problémákra és a betegségre utaló jelektől? Ha a gyermekeknél a félelmek túlzottá válnak, akkor szorongás jelentkezik náluk. Kialakulásuk többtényezős, hiszen a genetikai hajlam, a...
Elektronikus póráz – így is nevezik viccesen a mobiltelefonokat. Pedig ez nem is olyan vicces. Ma már jóval többet jelentenek, mint egyszerű kommunikációs eszközök, tényleges függőséget okozhatnak. Ebben pedig a gyerekek különösen érinttetek, hiszen közösségi életük nagy részét a telefonon élik. A szülők többsége ugyan azért vesz mobiltelefont...
A magyar társadalom 79 százaléka rendszeres internethasználó, a 10-18 éves gyerekek 88 százaléka rendelkezik profillal közösségi oldalakon. A hazai adatok szerint a gyerekek 80 százaléka nagyon súlyos problémának tartja az online bántalmazást, súlyosabbnak, mint a fizikai vagy lelki erőszakot. A gyerekek esetében sajnos nem tudunk pontos számokról beszélni,...
A mai gyerekek jelentős részének az internet használata mindennapos dolog, a 14-17 év közöttiek közel 80 százaléka csatlakozik rendszeresen a világhálóra. A veszélyes tartalmakról sok szó esik, de valahogy elsikkad, hogy a szupersztráda bizony függővé is tehet. A kamaszok napokon keresztül képesek online játékokkal játszani, a kisiskolások délutánokon...
Évente 30 gyermek hal meg Magyarországon bántalmazás, vagy elhanyagolás miatt és a statisztikák szerint több mint hétezer gyermeket ér családon belüli bántalmazás, naponta húsz kiskorút. Becslések szerint egy felfedezett esetre 25 fel nem ismert jut. Ezek döntő többsége családon belül történik, 65 százaléka lelki, 32 százaléka testi, 3...
Magyarországon a kamasz diákok 25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bántalmazták az elmúlt néhány hónapban az iskolában, több mint fele valamilyen módon részese volt az erőszaknak: vagy bántalmazták, vagy verekedett. Bullying- vagyis megfélemlítés, terrorizálás, zsarnokoskodás, erőszakoskodás, kegyetlenkedés, megalázás, gyötrés, zaklatás, szekálás, szívatás, szadizás, kötekedés a bántalmazás egy fajtája. A...